Vízügyi Közlemények, Kvassay Jenő emlékszám születésének 170. évfordulójára (különszám, Budapest, 2020)

Válogatás Kvassay Jenőnek a Vízügyi Közleményekben megjelent tanulmányaiból

Vízügyi Közlemények, XV. filzet, 1902

43

13,240 km3, legnagyobb vízemésztése másodperczenkint 1500 m3, kisvíznél 30 m3. ----------A Szamoson 36 átvágás létesült, melyek következtében a folyónak eredetileg 186-8 kilométer hossza 107'8 kilométerre rövidült meg.

Ezen munkálatoknak jelentékenyebb részét még csak a legutóbbi években hajtották végre, s ezért hatásuk tüzetesen meg nem állapítható. A Szatmár fölötti szakaszon az átvágások már régebben létesültek, minek folytán a folyó ott erősen beágyazta magát, mit igazol az a körülmény is, hogy a töltések igen ritkán tartanak vizet.

A Bodrog-.

A Bodrog vízgyűjtő területe 13,187 négyszögkilomeler; a Bodrog öt folyónak egyesüléséből keletkezik, melyek legnagyobb árvize a hegységlábánál esésből és keresztszelvényből számítva, tehát csak megközelítőleg, külön-külön a következő:

Ondova-Tapoly másodperczenkint .... ... 600 m3.

Laborcz « ... __ 400 «

Ung « ... ... 1300 «

Latorcza « __ __ 1100 «

Magának a Bodrognak legnagyobb víztömege 1300 m3 másodperczen- pint, kisvize pedig löm3. Hogy a.Bodrogban a mellékfolyók nagy víztömegei mellett aránylag csak ily kis árvíztömeg jelentkezik, onnan magyarázható, hogy e folyórendszernél még igen jelentékeny árterületek vannak töltésezés nélkül, az árvíz tehát szabadon terülhet el, mielőtt a közös recipiensen lefolyásra kerülne és hogy az egyes mellékfolyók árvizei a öf oly óban nem találkoznak a tetözéskor.

A Bodrogon összesen 15 átvágás létesült, melyekkel az eredetileg 111 kilométer hosszú folyó 46 kilométerre rövidült meg.

A Bodrog és folytatásaként az Ondova-Tapoly legalsó része az egyedüli folyó, melynél a szabályozott vonalon a sülyedés helyett határozott vízszin- és mederemelkedés állott elő; nevezetesen:

Sárospataknál a kisvíz és meder emelkedett 1848-tól 1898-ig 0.20 méterrel, Zemplénnél 0.69 méterrel, mely emelkedés az Ondova-Tapoly medrében is folytatódik 16 kilométer hosszúságban, mig e folyó középső és felső részén, 30 kilométert meghaladó hosszúságban, határozott sülve- désbe nem megy át.

Ezen jelenségek oka abban kereshető és található meg, hogy az Ondova-Tapoly folyóknak mintegy 30 kilométer hosszú csatornába való egyesítése következtében felső végén a meder rendkívül mélyen beágyazódott, másrészt, hogy e folyók felső völgyében jelentékeny vízmosásos