Vízügyi Közlemények, Kvassay Jenő emlékszám születésének 170. évfordulójára (különszám, Budapest, 2020)

Fejér László: Kvassay Jenő szerepe a magyar vízgazdálkodás történetében

20 Fejér László véleményét gyakran hangoztatta az Egyesület szakülésein. A maga területét érintő kérdések vitathatatlan szaktekintélynek számított, még akkor is, amikor - már a háború idején - többen vitába szálltak nemzetközi víziútfejlesztési elképzelései­vel5. Kiterjedt kapcsolatrendszere - amelybe Darányi Ignáctól, Hieronymi Károlyon át sógoráig, Kossuth Ferencig a dualista korszak jelentős szakpolitiku­sai tartoztak - lehetővé tette számára a hazai vízügyek intézményrendszeri bizton­ságának megteremtését és a kor folyamatosan változó igényei szerinti alakítását. A m. kir. országos vízépítési igazgató­ságnak Budapes t. Tudomásul kiadom. Budapes t,1914. január 8. A minister rendeletéből: Kvassay Jenő aláírása 1914-ből Kvassay és kortársai számára a védelmi célú vízimunkák döntő mértékben az ember védelmét szolgálták a káros vízbőség ellen. Persze ez a megfogalmazás eléggé sommás, mert ha árnyaltabban tekintjük a kérdést, akkor látjuk, hogy Kvassay törekvései a szabályozott lefolyás feltételeinek megteremtésére irá­nyult. Ahhoz, hogy a lefolyási viszonyok változtatásának finom játékával az adott helyen és időben a vízvisszatartás is megoldható legyen, először biztosítani kellett a vízlevezetés alapvető feltételeit. Ennek lépései a nagy folyószabályozási munkákon túl a vízrendezések és a kultúrmérnöki munkák voltak. S mindezek mellett ezt a célt szolgálták azok a törvényi és műszaki intézkedések, amelyek központi költségvetési forrásokat is biztosítottak a zömmel felvidéki és erdélyi területeken lévő ún. „nem állami kezelés alá eső" vízfolyások rendezésére. 5 Ezek az elképzelések főleg a Német Birodalom háborús győzelmének feltételezésén alapul­tak, s a Balkán felé irányuló német ipari-kereskedelmi expanzió igényeinek mentek elébe.

Next

/
Thumbnails
Contents