Vízügyi Közlemények, Kvassay Jenő emlékszám születésének 170. évfordulójára (különszám, Budapest, 2020)

Fejér László: Kvassay Jenő szerepe a magyar vízgazdálkodás történetében

12

Fejér László

mazta, hogy a földmívelési tárcán belül szervezzék meg a kultúrmérnöki szolgálatot, amely a birtokosoknak talajjavítási kérdésekben tanácsot ad, s a lecsapolá- sok, talaj csövezések, esetleges öntözések és szikjavítások terveit is elkészíti számukra. Segítségére volt ebben a hivatali küzdelemben Kenessey Kálmán miniszteri osztálytanácsos, aki 1878-ban nyomtatásban is megjelent röpiratában (Kenessey 1878) először sürgette az állami kultúrmémökség létrehozását.3

Az ilyen előzmények után létrejövő kultúrmérnöki hivatalok Kvassay vezetésével hamarosan az egész országban kialakították szervezeti hálózatukat, s az egyik legsikeresebb állami műszaki szolgálatnak számítottak. Rövid tíz esztendő alatt feladatkörükbe vonták az előbb említetteken túl a halászat, a közegészségügyi mérnöki szolgálat (a vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás) ügyeit is. (Nem véletlen, hogy utóbb közkeletű lett az a mondás, mely szerint a dualizmus két igazán jól működő szervezetet hozott létre: a csendőrséget és a kultúrmémökséget.) A szerencsés politikai helyzetet kihasználva Kvassay elérte, hogy 1889-ben az addig elkülönült tárcafelügyelet alatt működő folyammémöki hivatalok is a földmívelésügyhöz kerüljenek, s ezzel sikerült az állami vízügyi szolgálat egységét megteremteni.

s 7. K R B 1 A

Kn^.itnwir* r, ttr»n rálrfritjá intéxMa Bu.Up-.trii

A kultúrmérnöki hivatalok területi beosztása 1886-ban

3 Kvassay Kenessey Kálmán iránti tiszteletét jelzi, hogy Vizeinkről c. munkáját Kenesseynek ajánlotta (a dedikált példány ma az esztergomi Duna Múzeum könyvtárban található; címlapjának fényképmásolatát e kötetben, a Kvassay-bibliográfiában tesszük közzé).