Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Somlyódy László: A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni?

A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni? 57 ti-Somlyódy 2003, 2005). Idővel a vízpótlás nélküli és a pótlásos változatok közötti különbség csökken a természetes feltöltődés miatt. A pótlási változatok közül a 12 hónapon át tartó, maximum 3 mVs-os hozamú karsztvíz pótlás a leghatékonyabb. Bár ez csak egy évig tart, hatása megközelíti a Rábával kiegészített változatét. A kismértékű és átmeneti hatás miatt a vízpótlás nem tekinthető a vízszintszabályozás hatékony eszközének, ezért az optimális vízszint-szabályozási stratégiát nem érdemes kiegészítenünk vízpótlással. 3.3. Mi várható a következő években? A jelenlegi helyzetből kiinduló, vízpótlást nem tartalmazó szimulációk tapasztalati vízszint-eloszlásaiból (20. ábra) látjuk, hogy a tó átlagos körülmények között mintegy évi 20 centiméterrel töltődne fel és 2006-ra elérné a +80 cm-t. De vajon átlagosak-e a körülmények? Ezt sajnos nem tudjuk. A további csökkenés valószínűsége mindenestre sokkal kisebb, mint a feltöltődésé. Utóbbi akár egy éven belül is bekövetkezhet. A 72-/9. ábrák jól tükrözik a jelenség véletlen jellegét és a vízszintváltozás tág tartományát. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a feltöltődés a feltételezett éghajlatváltozás (sőt érzékenységvizsgálataink szerint annak kétszerese) mellett is bekövetkezik. 4. Következtetések és javaslat az intézkedési csomagra 4.1. Következtetések - Széleskörű elemzésekkel igazoltuk, hogy a Balaton ökológiai állapota jelenleg nem igényel vízpótlást. A tó vízminősége kedvezően alakul: az elmúlt közel négy év szélsőségesen alacsony vízállása nem idézett elő jelentős változásokat a nyíltvízben, és ökológiai szempontból kedvező folyamatok indultak el a parti övben. - Az alacsony vízállás kedvezőtlen ökológiai hatásai valószínűen csak akkor jelentkeznének, ha ez az állapot évtizedes léptékű lenne. Az éghajlatváltozás valószínűen ugyancsak évtizedes léptékben érezteti hatását a vízállásra. Két ismeretlen hatású jelenséget kellene tehát egy időben elővigyázatosan kezelnünk. Ez átgondolt észleléseket és az új megfigyelések folyamatos értékelését igényli. - Részletesen csak a Rábát vizsgáltuk, mint a pótló víz forrását. Itt szabad készletek csak korlátosán és szeszélyesen állnak rendelkezésre, ezért a Balaton tartós és biztonságos vízszint-emelését pusztán mennyiségi szempontból sem tudjuk megoldani belőle. Ami még ennél is sokkal fontosabb: nem elég, hogy az átvezetés nem előzné meg az éghajlatváltozásból származó esetleges kedvezőtlen hatásokat, hanem még kockáztatná is az érintett vízterek (Rába-átvezető patakok -Zala-Kis-Balaton-Balaton) ökológiai állapotát. Ugyanez a megállapítás érvényes akkor is, ha bármely más idegen vízgyűjtőt veszünk számításba a vízpótláshoz.