Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Somlyódy László: A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni?

58 Dr. Somlyódy László - A kifejlesztett sztochasztikus vízháztartási modell az éghajlat megváltozását nem tudta bizonyítani, segítségével csak az éghajlat szélsőségeit tudtuk pontosabban körülhatárolni. Intő jel a. Balaton nagyfokú érzékenysége a lehetséges éghajlatváltozásra: a feltételezett, 2035-re vonatkozó forgatókönyv szerint a kis vízállások előfordulási valószínűsége mintegy nagyságrenddel nő. Ennek az az oka, hogy a klímaváltozás a természetes vízháztartás mindhárom elemét a csapadékot, a hozzáfolyást és a párolgást - kedvezőtlenül befolyásolja. - A jelenlegi állapotból kiinduló statisztikai vizsgálataink szerint sokkal nagyobb a Balaton küszöbön álló feltöltődésének valószínűsége, mint további leürülésé, mert hosszabb távon a tó pozitív vízmérlege érvényesül. - Ha a tó feltöltődik, a jelen vízszint-szabályozási rend módosítása számottevően hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben elkerülhessük a maihoz hasonló alacsony vízállásokat. Elsődleges javaslatunk a Sió vízelvezető kapacitásának bővítése (80-100 m

3/s-ig) amely a jelenleginél tartósabban teszi lehetővé a maximális vízszint tartását ez pedig értelemszerűen hozza magával az „alsó" szinteket. A kidolgozott „optimális" stratégia - azaz a megengedett legnagyobb havi vízszintek előírása - látszólag alig különbözik a jelenlegitől: nem tartalmaz alsó szabályozási szintet. A látszattal ellentétben ez a kis különbség döntő hatású: a leeresztést a korábbinál sokkal magasabb vízállásokra korlátozza, gyakorlatilag letiltja. További kedvező hatás érhető el +110 cm felső vízszint korlát esetleges emelésével, amely azonban további vizsgálatokat igényel. - A lehetséges éghajlati és ökológiai hatások előrejelezhetőségének hiánya miatt alapvetően fontos a rendszer folyamatos megfigyelése. Fel kell készülnünk arra, hogy szükség esetén a kedvezőtlen változásokat kezelni tudjuk. 4.2. Javaslat az intézkedési csomagra Az elővigyázatos és adaptív környezeti szabályozás alapja a rugalmasság, a sokszínű beavatkozási lehetőségek kimerítése, a kedvezőtlen irányú változások korai felismerése és az, hogy nyitva hagyjuk a megfigyelt változásoknak megfelelő korrekciók lehetőségét. Ennek szellemében az alábbi intézkedési javaslatot tesszük: - Új, alsó szabályozási szint nélküli vízszint-szabályozási rend bevezetése. Ennek részeként a Sió vízlevezető kapacitásának növelése, és későbbi vizsgálatok függvényében esetleg a legnagyobb megengedett vízszint emelése. -A rekreációs feltételek javítása helyi beavatkozásokkal (kotrás), azaz az ökocentrikus alapelv jegyében az igények elfogadható mértékű illesztése a tóhoz és élővilágához. - Átgondolt monitorozó rendszer kiépítése és felhasználása a folyamatok tudatos nyomonkövetésére. - Az elővigyázatosság jegyében az éghajlati, hidrológiai és ökológiai változások évente ismétlődő értékelése februárban, és a szükséges teendők meghatározása. -A vízszintszabályozás integrálása a tápanyagterhelés további csökkentésével, figyelembe véve, hogy a domináns nem-pontszerű terhelések is alapvetően függenek a hidrológiai feltételektől.