Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Sziebert János-Váradi József-Zellei László: A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata

418 Dr. Szlávik Lajos-Sziebert János-Dr. Váradi József-Zellei László 12. ábra. Szivárgó csatorna fajlagos terhelése a mederés háttér talajvízszint függvényében 13. ábra Fakadóvízfajlagos hozama a meder- és háttér talajvízszint ßggvényében eredményeket bemutató 13. ábra szerint, csak alacsony háttér talajvízszint esetén mutatkozik gyenge kapcsolat a főmedri vízszint és a fajlagos „fakadóvíz" hozam között. Nagyságrendekkel nagyobb, és a főmedri vízszinttől független fakadóvíz értékek képződtek a háttér nyomásszintek emelésekor. A csapadékos periódust követően, a területen számos kisebb és néhány jelentős kiterjedésű vízfolt jelenik meg, üres vagy alacsony vízszintű szivárgó csatornák és nyitott beeresztő műtárgyak mellett. A domborzati feltételek gyakran nem teszik lehetővé a vízfoltok felszíni leürülését, amely rövidítené a káros vízbőség időtartamát. A párolgás és az elszivárgás útján lényegesen hosszabb idő alatt távozik a mezőgazdaságra káros víz. A tapasztalatok ugyanakkor felvetik a tábla szintű felszíni vízrendezés alkalmazásának szükségességét és azt, hogy alkalmazni kell a talaj jobb vízgazdálkodását minden kétséget kizáróan segítő művelési módot (mélylazítást). 4. A javasolt beavatkozási rendszer 4.1. Mederrendezés Az árvízi vízszállító képesség fokozásának kulcseleme a meder rendezése, bővítése. A mértékadó hidrológiai terhelések hatására kialakuló vízmozgási állapot számítási eredményei szerint a meder jelenlegi állapotában, különösen a 71+000 fkm alatti szakaszon nem képes a várható árvízi hozamok kiöntés nélküli levezetésére. A kialakított beavatkozási változatok keresztszelvényeinek meghatározása során kerültük a mederfenék jelentős mélyítését, mint egy lehetséges - drasztikus - megoldást. A kisvizes időszakokban ez a megoldás tovább fokozná a jelenleg is meglé-