Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szlávik Lajos-Sziebert János-Váradi József-Zellei László: A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata

A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata 419 vő talajvíz elvonást. A fokozott drénhatás elkerülése a medret övező területek vízháztartásának meghatározó eleme. Hasonlóképpen a jelentős mederbővítést (szélesség növelést) is kerültük, a terület igénybevétel és ezzel beruházási költségkímélés okán. A kialakított megoldási javaslat tehát többirányú: szakaszos mederbővítést töltésáthelyezéssel, fenékvonal kiegyenlítést és rézsűrendezést szakaszos kotrással, valamint vízhozam megosztást - a jelenlegi mentett területek hullámtérré alakításával és ezzel a vízszállításba való bevonásával - tartalmaz. 4.1.1. Mederbővítés töltésáthelyezéssel. A Sió mederrendezés IV. és V. üteme során a korábbi hidraulikai vizsgálatok (KDT VÍZIG 1996, 1998, PMMF-VI 1996, VÍZINTER 2001b) eredményeképpen kialakult mintakeresztszelvény alkalmazhatóságát vizsgáltuk és alkalmazását javasoljuk. A mintakeresztszelvény jellemzői: 14 m fenékszélesség, mindkét oldalon azonos 1:3 rézsű, 5 m középvízi medermélység, valamint kétoldali 5-5 m padka, fenntartó út. A töltés vízoldali rézsűje 1:3, koronaszélessége 3 méter, mentett oldali rézsűje 1:5. Az érintett mederszakasz a már megépült rendezést folytatóan a 68+541 fkm-től lefelé a 42+000 fkrn-ig tart, kivéve a 2003-ban elkészült 50+800-52+000 fkm-ek közötti 1200 m hosszúságú szakaszt. Ezzel megteremtődik az összeköttetés - a vízszállító-képesség javulásának értelmében - a Sió felső és alsó szakasza között (/. ábra). A beavatkozás a korábbi elvek szerint célszerűen a bal partot érinti. A kialakult gyakorlat helyességét támasztja alá a jobbpart jellemzően magasabb szintje, a beállt vegetáció, az ÉNY-DK és É-D irányú meder jobb parti növényzetének kedvező árnyékoló hatása, a bal parton rendelkezésre álló hely. A mederbővítés összefoglaló adatait és becsült beruházási költségét a XIII. táblázat tartalmazza. A költségbecslés az EMIR felhasználásával és hasonló megvalósult beruházások költségadatainak az adott létesítményre vonatkoztatásával készült, 2004. évi árszinten. 4.1.2. Fenékvonal kiegyenlítés, mederrézsű rendezés. A 71+000 fkm felett, a Kapós betorkollásáig (79+450 fkm) tartó szakaszon a korábbi mederrendezések következtében kialakult keresztszelvények mérete vízszállító képességi értelemben nem jelent korlátozó tényezőt. A 2000-ben elvégzett mederfelmérés tanúsága szerint ugyanakkor a Kapos-torkolat felett a fenék vonalazásban részben feliszapolódásból, részben a kisvizes időszakokban kialakult benövésekből következően kiemelkedések, küszöbök találhatók. A tervezett fenékkotrással, a rézsű rendezéssel az 5. ábrán bemutatott mintakeresztszelvény kialakítása mellett a kívánt vízszállító képesség elérhető. A fenékvonal kiegyenlítés és rézsű rendezés összefoglaló adatait és becsült beruházási költségét a XIII. táblázat tartalmazza. A mederrendezésekkel összefüggésben képeztük a meglévő és a terv szerint kialakuló létesítmény-rendszer fenntartási költségeit, amelyeket a XIVtáblázat összesíti. A költségképzés alapját a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, valamint a vízgazdálkodási társulatok számára kiadott egységárgyűjtemény adatai jelentik, 2004. évi árszinten.