Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Virág Árpád: A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
360 Dr. Virág Árpád Lóczy (1978) például a következőket írta: „Krieger Sándor [sic!] mérnök 1774ben tervet készített a Balaton lecsapolására, s az 1776-ban készült «Descriptio» adja a lecsapolási terv szöveges indokolását. A lecsapolásnak a célja az volt, hogy a Balaton vidék földesurainak - Festetics, Hunyady, Inkei, Jankovich, Putheányi, Eszterházi, Széchenyi, a veszprémi püspökség és zalavári apátság, a Magyar Kegyes Tanítórend - birtokait növelni lehessen. Szerencsére a malmok tulajdonosainak, és mások ellenállása, harca a Balatonért a lecsapolási terv elvetélését eredményezte. " Az idézet szerzője biztosan nem tanulmányozta Krieger eredeti kéziratát, ezért nem tudhatta, hogy a tervben a művelhetővé váló területek, túlnyomórészt rétek, a hajózható csatorna és a lecsapoló csatornák építésének költségfedezetéül voltak elsősorban számításba véve és hogy egyetlen földbirtokos sincs benne név szerint megnevezve. Helytelen tehát Kriegert egyoldalúan a földesúri érdekek kiszolgálójaként feltüntetni. Reméljük, hogy Krieger tervének mostani részletes, a valóságnak megfelelő ismertetésével hozzájárulunk ahhoz, hogy a jövőben a Balatonnal kapcsolatos tevékenységét a szakemberek, valamint a nagyközönség reálisan ítélje meg, és személyében a Balaton első kutatóját tiszteljék. 4. A Krieger-terv utóélete Sigray 1776. július 18-án érkezett Ivánczra Krieger szabályozási tervével és térképeivel, hogy a családi birtokközpontban kipihenje a szemleút fáradalmait és felkészüljön a Helytartótanácsnak és Mária Terézia uralkodónőnek küldendő jelentés összeállítására. Alkotó nyugalma nem tartott sokáig, mert hat hét múlva már Pesten tartott értekezletet, 5 8 ahol megvitatták a jelentés tartalmát, és megállapították a további tennivalókra vonatkozó javaslatokat. Itt jegyezzük meg, hogy Krieger a július 6-i tihanyi tanácskozás után azonnal hazament Sopronba várandós feleségéhez, és ettől kezdve nem vett részt sem a jelentés elkészítésében, sem az egyéb szabályozási ügyek intézésében. Br. Sigray Károly, cs. és kir. biztos jelentésének dátuma: Pest, 1776 szeptember 1., tehát az előző napi konzílium után már végleges formában elkészült 5 9. A Helytartótanács egy nappal korábban megtárgyalta Sigray jelentését és arról külön leiratban értesítette őt. Ily módon Krieger szabályozási terve a jelentés mellékleteként ismét eljutott a bécsi Udvari Kancelláriához, illetve Mária Teréziához, majd az áttekintés után külön, újabb rendelkezés nélkül visszakerült a Helytartótanácshoz, ahol besorolódott a folyamatban lévő ügyek közé. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a Helytartótanács gazdasági bizottsága (Commissio Oeconomica) 1776. szeptember 27-én foglalkozott a szabályozási tervvel, illetve a Sigray jelentésében foglaltakkal. A bizottsági urak egyetértettek a szabályozási terv főbb célkitűzéseivel, de csak azt határozták el konkrétan, hogy a foki malmot ártalmas volta miatt haladéktalanul el kell távolítani. Miután ennek lerombolásához a 5 8 A tanácskozásról készített feljegyzés másolata - 12 sűrűn írt oldal - a MOL-ban az F.26. P.200 jelzet alatt található; keltezése 1776. augusztus 31. 5 9 A 7 lapból álló jelentés latinul íródott és az utókor számára az első (valószínűen díszes) címlapja kivételével fennmaradt. Jelenleg a MOL-ban az A. 39. No. 4455. sz. iratcsomóban őrzik, a Helytartótanács 1776. szeptember 13-án kelt, Mária Teréziának címzett feljegyzésével együtt.
