Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Virág Árpád: A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei

A Sán'íz, a Kapos és a Sió szabályozásának első ter\>ei 347 rak tájékán egy ölnyi, és ez a legkisebb vízmélység. Ez meglehetősen egyenletesen emelkedik a tihanyi révátkelőig, ahol 4 és 1/2 ölnyi. Ezen a ponton a legmélyebb, mivel az egész környékről a víz csak ezen keresztül tud átáramlani. Előfordulnak ugyan a középmélységet meghaladó, vagy annál kevésbé mély részek, de ezek kiterjedésüknek csekély volta miatt említésre sem méltóak.) Az idézettek szerint Krieger a tó vízmélységéről két konkrét adatot közölt; a vörsi határ és a hévízi mocsarak tájékán (a Diás szigettől nyugatra), 1 ölet (kb 1,9 méter), és a tihanyi átkelőnél 4 1/2 ölet (kb. 8,5 méter). Az előbbi helyen, az 1983-ban készített 1:10 000 méretarányú térképen a magassági szint átlagosan 104,0 m A.f. Ha ehhez a (mederfenék) szinthez hozzáadjuk az egy ölnek megfelelő 1,9 méternyi vízborítást, akkor az 105,9 m A.f. magasságú vízszintet jelent. A tihanyi átkelőnél mért 4 és fél öl (8,5 m) Krieger Balaton térképén lévő ábrázolás szerint 1775-1776-ban abban a vonalban lehetett, ami ma is összeköti a tihanyi és a szántódi révkikötőket, s ennek alapján a mérés helyét meg lehetett határozni. A tihanyi révkikötő előtt ugyanis Cholnoky (1918) által közzétett, „A tihanyi szoros mélységeinek térképe" c. ábrán az átkelő vonalában a legmélyebb helyet jelző izobátok mai mérték szerint 96,21-97,21 m A.f. magasságúak, amihez ha hozzáadjuk a Krieger által mért 8,5 méter vízoszlopot, akkor a tó vízszintje 104,7-105,7 m A.f. magasságot érte el. A vörsi mélységadat alapján csaknem biztos, hogy a mérés a 97,2 m A.f. izobát vonala körül történhetett, s ezért a Balaton vízszintje 105,7 m A.f., vagy ennél 40-50 cm-rel alacsonyabb volt, amikor Krieger itt a mérőzsinórját leeresztette. Az általa legmélyebbnek tartott helyet a MOL-ban őrzött, az előzőekben ismertetett és kisebbített formában könyvünkben bemutatott térképén a Tihanyifélsziget csúcsa előtt „Profunditas maxima ped: 27" (27 láb maximális mélység) felirattal jelölte meg. A tervezetében javasolt vízszintcsökkentések (lecsapolási változatok) után a mederben visszamaradó víz mélységvonalait a következőképpen ismertette: „A térképen három pontozott vonalat tüntettünk fel. A legkülső sötétzöld, az egy öles mélységet jelzi, a másik világos zölddel a két öl mélységet tünteti fel, a kékkel pedig a 3 1/3 öl körüli mélységet jelöltük. " Ennek a 3 1/3 öles (6,3 m) mélységet jelző pontozott vonalnak a felső, Balatonfüred és a Paloznaki öböl közötti részére írta a Tihanyban bemutatott térképén azt, hogy „

Residuum ex Lacu Balathon post demissionem ad ped: 20 juxta Projectum 3""' ", (azaz/l 3. terv szerint a víz eleresztése után a Balatonból 20 lábnyi maradna). Krieger a tervezett leeresztések következményeként visszamaradó víz határának pontozott vonallal való megjelölésével - a térképtörténettel foglalkozók szerint - elsőként rajzolt izobátokat térképre Magyarországon,

3

9 A mélységvonalakat - különösen a 3 és 1/3 öleset - kis számú mérési adat birtokában rajzolhatta a térképre, mivel azok jelentősen eltérnek az 1895, 1930, 1955, és az 1975. évi mederfelvételeken ábrázolt izobátoktól.

4

0 Az eltérések a többi térképek között is jelentősek, ami egyrészt az egymástól különböző felvételi módszereknek, másrészt a mederaljzatban bekövetkezett változásoknak tulajdoníthatók. Egyébként Krieger Balaton térképére rajzolt mélységvonalak az általuk határolt területnagyságokkal megfelelő összhangban vannak. A mélységvonalakkal kapcsolatban Krieger utalt arra, hogy az időszakoktól függően a vízmélység változásai nyomán azok is módosulnak. Elsőként állapította meg, hogy a Balaton októbertől áprilisig folyamatosan árad és 1 egész 1/2 3

4 Hrenkó ( 1971 ) a Balaton vízfelületén ábrázolt mélység\

:onalak (amelyek a lépcsőzetes vízleeresztés utáni vízpartokat jelöli ki), tulajdonképpen a szintvonalas ábrázolás korai megjelenési formái!" (268. p.) 4,

1 Györke-Muszkalay-Rákóczi (1980) A mélységmcrések alapján rajzolt izobát-vonalas térképek kisebbített ábráit közölték a szerzők Krieger „egyszerűsített" térképábrájával együtt, amelyen a 3 és 1/3 öles mélységvonalat hibásan 2 ölnek tüntették fel. (176-179. p.)