Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Virág Árpád: A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
344 Dr. Virág Árpád ján még világosabban kitűnik Krieger tervezetének történeti értéke, és a vele kapcsolatban közölt elmarasztaló vagy valótlan állítások tarthatatlansága. 2 9 Krieger Sámuel 1776. évi szabályozási terve tulajdonképpen öt részből áll ( Virág 2005). Az egyes részeket Krieger az alcímeknél - a vízimalmokkal foglalkozó negyedik rész kivételével - római számokkal jelölte meg. 3 0 A kézirat 13 megszámozott és címmel ellátott táblázata több száz adatot tartalmaz. A terv első részében Krieger a Kapóst, valamint annak mocsarait, vízimalmait jellemezte és a mocsarak lecsapolására, a folyó szabályozására (csatornázására), a malmok átépítésére vonatkozó javaslatait fejtette ki. Elsőként írta le, hogy a Kapós KisKorpádnál ered és 52 800 öl, azaz valamivel több mint 100 km hosszúságban Tolnanémediig tart, ahol a Sióba torkollik, majd utóbb azzal együtt a Sárvízbe folyik. 3 1 Amikor 1807-ben először készítettek tervet a Kapos-szabályozás érdekében, Bencze szerint (1971) a tervezők részéről a „mérnöki felmérésekre... az idő rövidsége - és valószínűleg a hiányos mérnöki felszerelés miatt - nem került sor. A három évtizeddel korábban elkészült, Krieger-féle lecsapolási tervezet adatait használták fel alapul terveik elkészítésekor. " Nemcsak ennek a programnak volt az alapja mindaz, amit Krieger 1776. évi tervének első része tartalmazott, hanem a következő, teljes egészében megvalósított Kaposszabályozási elgondolásnak is, s ezért bizton állítható, hogy az ő terve szerint valósult meg a XIX. század első felében a Kapos-vöÍgy vízrendezése. A terv második részében Krieger a Siót és a Balatont egymáshoz kapcsolva jellemezte és a Sió szabályozására vonatkozó javaslatát a tó vízének leeresztésére vonatkozó elképzelésével összefüggésben fejtette ki. Elsőként írta le a valóságnak megfelelően a Balaton kiterjedésének méreteit, földrajzi fekvését, vízmélységét, medrének és partszegélyének állapotát, valamint a tavat környező mocsarakat. A Balaton hosszúságát egyenes vonalban mérve 9 német mérföldnek 3 2 (67,5 km), szélességét változónak határozta meg, ami minimálisan a 600 ölet (kb. 1,1 km), közepesen a 3000 ölet (kb. 5,7 km), maximálisan a 8000 ölet (kb. 15,2 km) nem haladja meg. Krieger valójában az osztrák mérföldet 3 3 nevezte német mérföldnek, s ebben az esetben a 9 mérföld 68,3 km-nek felel meg. Ez a hosszúság is kevesebb a Cholnoky (1918) által közölt 77,18 km-nél, és a Györke-Muszkalay-Rákóczi (1980) által megadott 76,5 2 4 Krieger tervezetével kapcsolatban több tévedés olvasható Bendefynél (1969), aki a következőket írta: „Bőhmnek már rendelkezésére állott Krieger Sámuel nagy Balaton-térképe. Ez a felvétel és lecsapolási terv feltehetően 1763 és 1765 között készült, valószínűleg a helytartótanács költségén. A térkép egyik korábbi, de nem a legelső Balaton-lecsapolási tervünk... korban megelőzi Mikoviny Sámuel terve, amely szórói-szóra, vonásról vonásra egyezik Krieger kb. 35 évvel későbbi tervével... Krieger a helytartótanácstól csakis olyan ren delkezést kaphatott, hogy a már meglévő Mikoviny-féle lecsapolási ten' megvalósításához szükséges geodéziai (főként lejtmérési) munkálatokat hajtsa végre. " (100. p.) 3 0 Az eredeti kéziratban a III. számmal jelölt rész után az utolsó rész az V. sorszámot viseli, közben a vízi malmok tervéről szóló IV. részt Krieger elmulasztotta megszámozni. 31 Krieger a kéziratban a Kapós szabályozását Kaposújlaktól kezdi, ill. a folyót innentől írja le mederrel. 3 2 Bogdán (1978) szerint „az újabb kori német mérföld 24 000 láb, de 31 cm-es láb, így nagysága 7532,48 m, vagyis 7,53 km. " (87. p.) Bendefy (1973) viszont ezt a következőképpen adta közre: Balaton tava nyugatról keletnek, hossztengelye mentén mérve 9 német mérföld (80,44 km) hosszúságú... " Ebben az esetben egy német mfd 8,937 km lenne, de ilyen hosszúságú német mfd sehol sem szerepel az irodalomban. (53. p.). 3 3 Egy osztrák mérföld 4000 bécsi öl=7585,9 m = 7,58 km
