Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Virág Árpád: A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
330 Dr. Virág Árpád lesztő elgondolások jegyében, Mária Terézia is támogatta 1. A megfelelő szárazföldi és hajóutak kiépítése viszont nem volt könnyű dolog Magyarországon. A Balaton környéki kereskedelmi- és postautak létrehozását Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala vármegyékben elsősorban a völgyek szabályozatlan vízfolyásainak véget nem érő, helyenként nagy kiterjedésű mocsarai akadályozták. A legelső feladat ezek felmérése volt és csak ezt követően tervezhették meg a lecsapoló csatornákat és a folyómeder szabályozásokat. Mivel a mocsárlecsapolásokhoz és folyószabályozásokhoz szükséges felmérések, tervezések, mederásások, útkialakítások és hídépítések költségeit szinte teljes egészében az érintett területek birtokosainak kellett viselni, ezért hozzájárulásuk nélkül semmilyen lecsapolási, vagy szabályozási munkát nem lehetett megvalósítani. A helyzeten kívánt segíteni a Mária Terézia által 1751. augusztus 27-én szentesített uralkodói dekrétum 14. cikkelye 2, amely a hajózást akadályozó, ill. az elmocsarasodást okozó malmok, malomgátak elbontását rendelte el. Az uralkodói intézkedés a vármegyék feladatává tette a folyómedrek tisztogatását. A földbirtokosok egyetértésének megszerzése érdekében, és a több megyét érintő munkálatok összehangolására két évtizeddel később az uralkodó királyi biztost nevezett ki. A biztos a Sárvíz, s ezzel összefüggésben a Kapós és a Sió, illetve a Balaton szabályozása ügyében meglehetősen széleskörű felhatalmazással rendelkezett. Ám, amint az a későbbiekből kiderül, ő sem tudta a szabályozást megvalósítani, annak ellenére, hogy közben már történtek lecsapolási-vízrendezési munkálatok a Sárvíz felső szakaszán az 1774-1777 közötti években, amit egy évtizedig tartó készülődés előzött meg. 1. A Sárvíz mocsarainak felmérése és a Bőhm 3-féle első szabályozási terv elkészítése A Fejér vármegyei gyűléseken legelőször 1763 tavaszán foglalkoztak a Sárvíz természetéből eredő pangó vizek és mocsarak okozta problémákkal, ahol azok megszüntetésével kapcsolatban felmerült a Sárvíz és a Sió posványainak teljes és a Balaton részbeni lecsapolásának szükségessége. A megye urai elhatározták a probléma részletes feltárását, és az őszi megyegyűlésen megbízták Böhm Ferencet - az Esterházy-uradalmak tatai központjának elismerten nagy tekintélyű mérnökét - azzal a feladattal, hogy a Sárvíz (és mocsarai) Veszprém és Fejér vármegyei szakaszát mérje fel, és készítsen tervet a vízfolyás rendezésére, illetve mocsarainak kiszárítására. Böhm megbízásában többek között szerepet játszott az is, hogy gr. Esterházy Károly egri püspök dunántúli uradalmainak jószágkormányzója erőteljesen szorgalmazta 1 Deák Antal András (2000) tanulmányában ezekről az elgondolásokról a következőket írta: .....a Bécsi Udvari Kamara Anglia, Franciaország, Hollandia mintájára szerette volna külkereskedelmét élénkíteni, men úgy gondolta, hogy csak így tudja a kincstár bevételeit növelni. A kereskedelem élénkítése pedig megkövetelte a közlekedés, a szállítás feltételeinek javítását, a gazdaság termelékenységének fokozását és a manufaktúrák felvirágoztatását" (131. p.). - Magyar Törvénytár 1740-1835. Bp., 1901. 80-83. p. 3 Böhm Ferenc vezetéknevét az irodalomban rendszerint ö-vel, Böhm-nek írják. Az általunk tanulmányozott eredeti kéziratokban saját kezű írásával mindig Böhm vezetéknévvel írt formát találtunk. Sigray báró királyi biztos jelentéseiben és leveleiben is Böhm néven említi mindig, ezért a továbbiakban mi is Böhm vezetéknévvel írjuk a nevét.
