Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Virág Árpád: A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei

A Sán'íz, a Kapos és a Sió szabályozásának első ter\>ei 331 azt, hogy Böhm, a tatai uradalom első mérnöke legyen a Sán'íz lecsapolási tervének kidolgozója, majd a lecsapolási munkálatok irányítója, mivel Esterházy gróf úgy vélte, hogy a lecsapolás hasznára lesz a Sárvíz és a Balaton menti birtokainak. Böhm a Veszprém és Fejér vármegyei folyószakaszt - uradalmi mérnöki munkássága mellett - 1764-1766 között mérte fel, és készítette el a Sárvíz első szabályozási tervét, figyelembe véve azokat a véleményeket, amelyek az 1764. január 16-án tartott Fejér vármegye gyűlésen elhangzottak az elmocsarasodást előidéző malmokkal kapcsolatban. A Sárvíz Veszprém és Fejér vármegyei szakaszának térképével és szabályozási tervével 1767-ben készült el, s még ennek az évnek az őszén átadta azokat a két vármegyének. Fejér vármegye 1768 tavaszán tárgyalta a Sárvíz mocsarainak kiszárítására vonatkozó tervet, s annak megvalósítása érdekében segítségért fordult a Magyar Kancelláriához, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a szabályozást az egymással ellentétes helyi érdekek akadályozzák. Ezzel a Sárvíz szabályozása „országos ügy" lett és a Királyi Helytartótanács is elkezdett vele foglalkozni, de az érdekellentétek feloldását nem tudta elérni. 1769-ben a Fejér vármegyei megyegyűlésen Böhm Ferenc Sárvíz-szabályozási tervét elfogadták; a megvalósítást illetően azonban még sok részletkérdést kellett tisztázni, s emiatt a szabályozási munkálatok megkezdésére csak öt évvel később, 1774-ben kerülhetett sor. A Sárvíz Böhm által történt első felmérésével és szabályozási tervével kapcsolatban a XX. századi irodalomban különböző és sokszor egymásnak ellentmondó ismertetések jelentek meg. Elsőként Cholnoky (1918) megállapítását említjük, miszerint „Sokkal jobb siker koronázta Krieger Sámuel működését a Sárvíz mocsarainak lecsapolásában. Mária Terézia rendelte el a mocsár kiszárítását, s az ügy élére kormánybiztost rendelt. A munkálatok már 1772-ben megindultak s eleinte gyorsan haladtak, de később elakadtak. " Cholnoky e megállapítását Zawadowski (1891) Magyarország vizeinek statisztikája c. művében foglaltakra alapozta, miszerint a Sár\'íz-szabályozási munkálatok Kriegel (sic!) mérnök vezetésével indultak meg. Ezek a megállapítások tévesek, mivel Krieger \11Ъ tavaszán kapcsolódott be a Sárvíz-szabályozás elkészítésébe a vízfolyáson lévő malmok felmérésével, és a felmérés alapján tett javaslataival. A szabályozási tervet viszont Böhm készítette, és az 1774-1777 között végzett csatornázási munkákat is ő irányította. Cholnoky maga is bizonytalan lehetett megállapításainak helyességében, mivel lábjegyzetben Beszédest idézve azt írta, hogy „Valószínűleg csak a felvételek és a tervek származnak Kriegertől, de Böhm módosításával. " А XVIII. századi sárvízi szabályozásról Cholnoky után két évtizeddel később Babos és Mayer (1939) a következőket írták: „A Sá/víz völgyében tulajdonképpen már a század közepén is folytak részleges lecsapolásra irányuló kísérletek,... először a legnagyobb árterületü Sárvíz... lecsapolására az első egységes tervet Böhm Ferenc készítette... Felvétele szerint a Sárvíz három vármegyét érintő árterülete 98 314 kat. hold volt. A munkálatokat sikerült ugyan megindítania, azonban a pénzhiánnyal... folytatott állandó küzdelem már 8 év múlva csődbe vitte az egész vállalkozást. Az 1776-84 között folytatott munkálatok során 28,95 km csatorna épült-főleg a felső szakaszon - de ezek fenntartás hiányában néhány év alatt feliszapolódtak és a vidék ismét a vadvizek martalékává vált. Böhm vállalkozásával kapcsolatban szóbakerült a Sió és Kapós völgyének, továbbá a Balaton környékének lecsapolása is,... Sárvíz völgyében megkezdett építkezés korai félbemaradása ezeket a ter-