Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Tombácz Endre-Gulyás Pál-Mozsgai Katalin: A balatoni vízpótlás lehetséges megoldásainak környezeti vizsgálata
A balatoni vízpótlás lehetséges megoldásainak környezeti vizsgálata 285 elkövetjük a beavatkozásokat. Éppen ezért akkor járunk el teljes körültekintéssel, ha egy negyedik kérdést is felteszünk magunknak: - Van-e olyan beavatkozás vagy intézkedés, amely a teljes hatásterületen belül bizonyíthatóan károkozás nélkül oldja meg a vízpótlás kérdését? Meg tudjuk-e pontosan határozni, hogy a vízpótlás milyen hatásokat indít el az érintett befogadóban és vízgyűjtő területeken, azok visszafordíthatók-e? A helyes kérdés, illetve problémafeltevés szükségességét az is indokolja, hogy a problémák kialakulása számos okra és hatótényezőre vezethető vissza. A gyakorlat bizonyítja, hogy a problémák és az okok gyakran teljesen más formában jelentkeznek, és amíg az okok nem szűnnek meg, addig csak a problémák „tüneti kezelésére" van lehetőségünk. A vizsgálni kívánt kérdést az alábbiak szerint lehet megfogalmazni: - Világosan látjuk-e a jelenlegi probléma kialakulásának okát, és mennyiben vagyunk mi magunk felelősek a kialakult helyzetért? A jelenlegi helyzet az emberi beavatkozás miatti éghajlatváltozás következménye, vagy természetes folyamat? Egyértelműen a szélsőséges időjárás, vagy a Balatont ért emberi beavatkozások is felelősek a kialakult helyzetért? A célok ugyanilyen sokrétűek lehetnek. Annak ellenére, hogy a Balaton vízszintjének csökkenésére jelenleg a társadalom és a turizmusra épülő gazdaság reagált érzékenyen, alapvető kérdés, hogy a folyamat okozhat-e a Balatonban újabb vízminőség-romlást, vagy nem kívánatosnak minősített ökológiai változásokat. Szintén kérdésként merül fel az, hogy a vízpótlással mi az elérni kívánt célunk vagy árnyaltabban fogalmazva mik a célok közötti prioritások? - A Balaton, mint turisztikai vonzerő megőrzése oly módon, hogy az ne veszélyeztesse az érintett ökológiai rendszereket, vagy - az elővigyázatosság elvét követve - különös tekintettel az éghajlatváltozásra - a Balaton és vízgyűjtő területén a vizek minőségének, élővilágának és mennyiségének a védelme? 2. A kiindulási állapot Azok a tények, amelyek a jelenlegi problémák értékelését és minősítését meghatározzák a következők: -A tó vízháztartása 2000 és 2003 között olyanná vált, amelyre a mérésekkel fedett időszakban még nem volt példa. 1921 óta olyan összefüggő három éves időszak nem volt, melyben a tó vízmérlege minden évben negatív lett volna. A csapadék és hozzáfolyás ilyen tartósan alacsony voltára nem volt példa. A 2000-2002 közötti három év csapadékösszege az átlagos értéknek csupán 77%-a volt. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatai szerint (2003) a vízgyűjtő terület lefolyása fokozatosan csökkent, a fajlagos lefolyás Zalaapátiban a sokéves átlag 40%-ára, Fenékpusztán a 31%-ára esett vissza. A lefolyási tényező is erősen csökkent a három év alatt, a zalaapáti szelvényben az átlagos 16%-ról 7,5%-ra (a csökkenés 53%), Fenékpusztán 14%-ról 5,5%-ra (a csökkenés 60%). Az adatok alapján elmondható, hogy a vízgyűjtő terület halmozódó szárazódása következett be, aminek következtében nemcsak a csapadék