Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Mayer István: A Balaton vízpótlási lehetőségei

258 Dr. Mayer István Herpenyő, Sárvíz), 6-6,5 km hosszon 2xD=2,0 m belső átmérőjű, zártszelvényű, nyomásalatti csővezetéket és 2 km hosszon új nyíltfelszínű csatornát használ fel a vízpótlás vízmennyiségének a Zalába juttatásához. További fő létesítményei a rábai vízkivétel, az osztómű a Csörnöc-Herpenyőn, egy alsó és egy felső, napi kiegyenlítésű víztározó, valamint egy szivattyútelep és egy vízerőtelep. A vízpótlás vízmennyiségének átemeléséhez szükséges energiafelhasználás mintegy 80-85%-a visszanyerhető a vízerőteleppel, lehetőséget biztosítva az üzemköltségek csökkentésére. 2.4. Vízpótlás a Rábából gravitációsan A megoldás a Balaton adott tartományon belüli vízszint-szabályozásához szükséges természetes vízkészletek időszakosan jelentkező hiányát pótolja a Rába szabad vízkészletéből, maximálisan 7 m

3/s vízhozammal, a meglévő vízfolyásokon és új művi létesítményeken keresztül, gravitációsan, vízhiányos időszakokban is biztosítva a Balaton vízkészlet-gazdálkodási egyensúlyát. A vízkivétel a Rábából történne a körmendi EDASZ fenékgát felvízéből, a vasúti híd alatt. A vízpótlást szolgáló víz a Rába jobb parti nyílt árterén keresztül, átkötő csatornában a Csörnöc-Herpenyő vízfolyás 46+200 fkm szelvényébe vezethető. A 31+600-46+200 fkm között a Csörnöc-Herpenyőben történik a víz vezetése. A 31+600 fkm szelvényből körszelvényű gravitációs csatornán keresztül jut át a víz a Rába vízgyűjtőről a Balaton vízgyűjtőjére. A körszelvényű gravitációs csatornaszakaszt követően a víz mintegy 15 m szintcsökkenéssel, 1300 fm hosszú, a Hegyhát-Szentpéteri-patak völgyében mesterséges érdesítésű mederben vezetve jut el a Sárvíz-patakig, amely a 72+000 fkm szelvényben torkollik a Zalába. 2.5. Vízpótlás a Murából A Murából történő vízpótlást korábban, a folyó erősen szennyezett vízminősége miatt elvetették. Az utóbbi 30 évben az osztrák szakaszon végrehajtott számos, vízminőség-javító beavatkozás után a vízminőség általában javult, de a közvetlen felszíni vízkivételre ma sem alkalmas. A HEXAPLAN Kft. a Molnári és Murakeresztúr közötti kavicsbánya-tavak vizének hasznosítását javasolta. E szerint a Mura melletti bányatavakban kialakított szűrőmezőkről a vízpótlás (2. ábra) műszaki létesítményei: 1. Vízkivételi mű: a Gyurgyáná-patak torkolata feletti bányatóból, szűrőmezők kialakítása után. Szivattyútelep paraméterei: Q=8 m

3/s, H=26,4 m 2. Kisnyomású nyomóvezeték: 2 DN 2200 ROCLA vb. cső, 16,8 km hosszon, 26,4 m-es nyomáskülönbség áthidalására. 3. Átemelő szivattyútelep: 10 000 m

3-es szívóoldali tározó-medencéről működtetve, paraméterei: Q = 8 m

3/s, H=31,5 m 4. Nagynyomású nyomóvezeték: 2xDN 588 HOBAS rendszerű, üvegszál erősítésű, poliészter csővezeték, 4,65 km hosszban, 31,3 m-es nyomáskülönbség áthidalására.