Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Mayer István: A Balaton vízpótlási lehetőségei

A B

u l

a ton vízpótlási lehetőségei 259 5. Kisnyomású nyomóvezeték: a Nagykanizsától keletre fekvő Rák-patak medrével párhuzamosan fektetve 2 DN 2200 ROCLA vb. csővezeték, 3,5 km hosszon. - Nyomóvezetékek összesen: 2x25 km - Szivattyútelepek száma: 2 db - Áthidalásra kerülő szintkülönbség: 53 m A Rák-patak és a Berda-patak csatlakozási pontjától a méretezési vízhozamot a Berda-patakon, majd a Kiskomáromi-csatornán kell átvezetni, amely a Kis-Balaton 1. ütem tározójába torkollik. Ennek a rendszernek az alkalmassági vizsgálatát még el kell végezni, de már most tudható, hogy a jelenlegi állapotában egyik vízfolyás sem alkalmas a tervezett vízhozam átvezetésére, geodéziai és állapotfelvételt követően dönthető el, hogy azok az átvezetésre alkalmassá tehetők-e. Vizsgálandó továbbá a Kis-Balaton „idegen vízzel" történő táplálásának hidrológiai és biológiai hatásmechanizmusa is. 2.6. Vízpótlás a Dunából a Sión keresztül A megoldás a Duna vízkészletére, valamint a Sió medrére támaszkodik, többcélú hasznosítást megvalósítva. A hasznosítás lehetőségei a vízpótlás mellett a térség mezőgazdasági vízgazdálkodási helyzetének javítása, a Balaton-Duna közötti hajózás feltételeinek javítása, a balatoni vízleeresztés során rendelkezésre álló vízerőkészlet kihasználása, valamint a Sió menti árvízvédelmi biztonság növelése. A megoldás - a Sió torkolati mű és a siófoki leeresztő zsilip és hajózsilip adottságait is felhasználva - négy további, leeresztő zsilipből és hajózsilipből álló vízlépcső építését, valamint hat - célszerűen reverzibilis - szivattyútelep létesítését teszi szükségessé a négy közbenső vízlépcsőnél és a torkolati műnél, illetve a siófoki zsilipnél. (A négy közbenső vízlépcső - az 1965. évi Vízgazdálkodási Keretterv szerint - Int, Ozora, Sárszentlőrinc és Sióagárd települések közelében létesülne.) Ezek a turbinaszivattyúkkal telepített létesítmények a balatoni vízeresztések, ill. a Sió és mellékvízfolyásainak árvízlevezetése során mintegy 30 m

3/s kapacitású vízerőtelepként működtetve a vízerő részleges kihasználását is lehetővé teszik. A statikus emelési magasság összesen mintegy 22 m. A kihasználható esés 10-15 m. A megoldás szükségessé teszi a Sió, valamint a betorkolló vízfolyások (pl. Kapós, Nádor-csatoma stb.) bögézését, visszatöltésezését, valamint szivárgórend-szer kiépítését a torkolati mű és a négy közbenső vízlépcső duzzasztási szintjeinek megfelelően. 3. A vízpótlási lehetőségek jellemzése a vízminőség és az élővilág szempontjából 3.1. Vízpótlás a Drávából A Dráva vízminősége a lehetséges felszíni vízbázisok közül a legjobbnak tűnik, mert: - az ortofoszfát, foszfor és az összes foszfor tartalma jelentősen kisebb, mint a Muráé, a Dunáé, illetve a Zala fenékpusztai szelvényéé; - a gyors áramlású folyóban élő áramlást kedvelő fajok többsége a Balaton állóvizében sem túlélni nem tud, sem szaporodásra nem képes;