Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Mayer István: A Balaton vízpótlási lehetőségei

A B

u l

a ton vízpótlási lehetőségei 257 2.3. Vízpótlás a Rábából szivattyúzással Az évtizedekkel ezelőtt felvázolt műszaki megoldás alapja, a Rába-Balaton vízválasztón lehetőség szerint rövid távolságon történő vízátvezetés és a meglévő vízfolyások vízvezetésre történő felhasználása. A vízválasztón az átvezetés szivattyúzással történne, a vízválasztó Balaton felőli oldalán a vízátvezetés energetikai hasznosítása mellett (3. ábra). A vízkivétel a Rába körmendi fenékküszöbének felvízére települ, amely egy 1 km hosszúságú átkötő csatornán keresztül a Csörnöc-Herpenyőbe vezeti a vizet. A Rábával közel párhuzamosan, de magasabb szinten folyó Csömöc-Herpenyőn mintegy 500 ezer m

3-es kiegyenlítő tározó létesülne, amelyből 5,5-6,0 MW teljesítményű szivattyútelep emeli át a max. 7 m

3/s hozamú vizet a vízválasztón létesülő mintegy 240 m B.f. szintű, szintén 500 ezer m

3 hasznos térfogatú felső tározóba. A statikus emelési magasság mintegy 55 m, a nyomóvezeték hossza 3 km. A felső tározóból a vízpótlást szolgáló víz egy 4,5-5 MW teljesítményű vízerőtelepen ill. 1 km-es alvízcsatornán a Sárvízbe, majd azon keresztül a Zala 72+000 fkm szelvényébe jut. A vízerőtelep és a felső kiegyenlítő tározó közötti nyomóvezeték hossza mintegy 3-3,5 km. A maximális statikus nyomómagasság 95 m körüli. A vízpótlási megoldás 28-30 km hosszban meglévő vízfolyásokat (Csömöc3. ábra. Vízpótlás a Rábából