Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Mayer István: A Balaton vízpótlási lehetőségei

250 Dr. Mayer István A műszaki megoldásokkal összefüggésben értékelni kellett a vízhiányos időszakok közép és hosszabb távú (1-12 hónapos) előrejelzésének lehetőségeit, mivel az előrejelzés lényegesen befolyásolja a vízpótlás megkezdésének idejét, költségviszonyainak alakulását, illetve a kiépítési kapacitást (VGI 1979). 1.1. Vízminőségi kompatibilitás Vizsgálni kellett, hogy a Balaton-vízzé válás ökológiai folyamatába milyen vízpótlási változatok illeszthetők. A korszerűnek tekinthető vízminőség-védelmi szemléletbe csak olyan vízpótlási változatok illeszthetők, amelyek a tó víztestébe jutva nem okoznak a Balaton vízminőségében megengedhetetlen konfliktusokat, kedvezőtlen, hosszú távú változásokat. Ezek a kérdések különösen az idegen vízgyűjtőről átvezethető felszíni vízkészletek esetében igényeltek alapos vizsgálatot. A vízminőségi kompatibilitás vizsgálatához szükséges volt a következő szempontok figyelembe vétele: - hagyományos vízminőségi mutatók szerinti jellemzés, különös tekintettel a tápanyagok (N, P) koncentrációira; - oldott ionok, Ca-Mg-hidrogénkarbonát egyensúly elemzése keveredés után; - oldott foszfor-lebegőanyaghoz kötött foszfor változásai keveredés után; - nehézfémek és szerves mikroszennyezők koncentrációi az idegen vízben és a keveredés után (pl. nehézfémek mobilizációja várható-e?); - toxikológiai mutatók (toxicitás, mutagenicitás) vizsgálata; - a vízkivételi helyen meg kellett vizsgálni a mederüledéket foszfor, nitrogén, szerves anyag, nehézfémek, mikroszennyezők vonatkozásában; - az idegen víz bakteriológiai vízminősége (Coliform stb.); - humán és állati patogén szervezetek jelenléte (egysejtű élősködők, férgek stb.); - fitoplankton, perifiton összehasonlítása a Balatonban illetve a vízgyűjtőn azonosított fajokkal; - algatömeg, Chl-a maximumok becslése a nyári időszakban; - Zooplankton összehasonlítása a Balatonban illetve a vízgyűjtőn azonosított fajokkal; - az idegen vízben élő makro fauna és flóra vizsgálata, esetleges nem kívánatos vagy invazív fajok jelenlétének meghatározása; - a vizsgálatokhoz az utóbbi 10 év elérhető monitoring és kutatási adatait használtuk fel, és figyelemmel kellett lenni az évszakos változásokra is; - a meglevő adatok mellett, a szükség szerinti további mintavételezéseket és méréseket is el kellett végezni; - komplex kritériumrendszert kellett felállítani, amely alapján az idegen vizek minőségi alkalmassága megítélhető volt. 1.2. Felszíni vízkészletek átvezetése Tekintettel arra a körülményre, hogy csapadékhiányos években a Balaton 588,5 km

2-es vízfelületén közvetlenül fellépő párolgási veszteségek pótlásához jelentős menynyiségü vízkészletek mobilizálására van szükség (Szesztay 1961), az erre irányuló ko-