Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Mayer István: A Balaton vízpótlási lehetőségei
A B u la ton vízpótlási lehetőségei 251 rábbi tervek és új javaslatok felülvizsgálata különös alaposságot igényelt, elsősorban a tulajdonviszonyok és az ökológiai, környezetvédelmi szemlélet alapvető változásai miatt. 1.3. Felszín alatti vízkészletek Az ökológiai szempontból kisebb elkeveredési és vízminőségi kockázattal járó felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi értékelésének fontos szempontja volt az ezen készletek sérülékenysége, valamint korlátozott rendelkezésre állása. 1.4. Lefolyások, hozzáfolyások Jelenleg a Balaton vízmérlegében a vízmérleg pozitív oldalát jelentő hozzáfolyások mintegy fele a vízgyűjtőre hulló csapadékból származik. Miután ez - a Zala folyót leszámítva - számos kisebb, időszakos vízfolyás részben rendezett medrének igénybevételével történik, alapos felülvizsgálatot igényelt az a körülmény, hogy a tó környezetében az utolsó harminc évben végrehajtott emberi és ipari jellegű beavatkozások a felszíni lefolyások mennyiségére és minőségére vonatkozóan milyen változásokkal jártak. Megvizsgáltuk továbbá, hogy milyen lehetőség van a kedvezőtlen hatások egy részének visszaszorítására, esetleg megfordítására. A mintegy 6000 km 2 felületű vízgyűjtőről a Balatonba jutó csapadékvíz készletek időbeli eloszlása, lefolyási viszonyai, valamint esetenként ellenérdekű hasznosítása a környezet- és természetvédelem, valamint az erdőgazdálkodás és a területfejlesztés (turizmus) szempontjainak figyelembe vételével, a Balaton-vidék területfejlesztési koncepciójával összehangolt mérlegelést igényelt. 7.5. A Balatonba vezetett vízkészletek fogadási körülményei Mind a felszíni, mind a felszín alatti vízkészletek igénybevétele esetén részletes elemzést igényelt az átvezetett vízkészletek „Balaton-vízzé" válásával és bevezetésével kapcsolatos körülmények vizsgálata, különös tekintettel a lebegtetett hordalékok mennyiségére és minőségére, visszatartására és időszakos eltávolítására. Erre vonatkozóan azonban csak általános érvényű megállapításokat tettünk. A Balatonba vezetett vízkészletek fogadási körülményeinek vizsgálatánál figyelembe kellett venni, hogy: - a lebegőanyag kitüntetése nem indokolt, a többi vízminőségi jellemzővel együtt célszerű vizsgálni; - mivel az idegen víz bevezetése a legtöbb vizsgált változatnál valamely meglevő vízfolyásba történik, az elkeveredés szimulációjával csak abban az esetben érdemes foglalkozni, ha a legtöbb vízminőségi jellemző esetében (de elsősorban összes oldott sótartalom és vízhőmérséklet) számottevő (10%-ot meghaladó) különbség adódik az eredeti állapothoz képest; - azoknál a változatoknál, ahol a bevezetés közvetlenül a Balatonba történik, meg kell fontolni a keveredés szimulációjának szükségességét.
