Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szilágyi Ferenc-Szabó Szabolcs: A szabályozási szint emelése a Balatonban: lehetőségek és korlátok

A szabályozási szint emelése a Balatonban: lehetőségek és korlátok 227 2.3. Költségek A felső szabályozási szint +110 cm-ben, vagy +120 cm-ben történő megállapításának költségeit a hatások elleni védekezés költségei teszik ki. Ezek az alábbi fő területekre terjednek ki: - Partvédő mű felső szintjének megemelése és megerősítése. - Mély fekvésű területek feltöltése. - Vízfolyások torkolati szakaszának visszatöltésezése. - Belterületek víztelenítése átemeléssel. A Sión elvégzendő feladatokkal ellentétben a vízszint emelés költségeit illetően eddig nem készült részletes felmérés. Az itt közölt adatok inkább nagyságrendiek, tájékoztató jellegűek. Pontosításukhoz részletes felmérésre van szükség. Mégis, az alábbi becslés lehetőséget ad a beavatkozás számba vételének vizsgálatára. A beavatkozások közül a partvédő művek megerősítése komoly tétel, összességében és nagyságrendileg mintegy 2 Mrd Ft-ra becsülhető a Balaton körül a +110-es vízszint esetében. (Ezeket a munkálatokat még nem végezték el.) A költségek kb. megduplázódnak a +120-as vízszint megengedése esetén (4 Mrd Ft). A mély fekvésű területek feltöltése mintegy 15-20 km hosszon és 100-150 m szélességben válik szükségessé a tó körül. Ennek mértéke a +110-es vízszintnél átlagosan 10 cm, a + 120-as vízszintnél, pedig 20 cm. A feltöltés költsége szállítással, planírozással, zöldkárral és parkosítással együtt mintegy 2,5-3,0 Mrd Ft. A vízfolyás medrek visszatöltésezése csak néhány vízfolyás esetében jelent feladatot. A szükséges távolság 100-200 m, a megemelés mértéke -I-110-es vízszintnél kb. 8-10 cm, a + 120-as vízszintnél nem készült modellszámítás, de várhatóan nem lépi túl a 20 cm-t. Ennek költsége mintegy 300 MFt. 3. A többletvíz leeresztésével kapcsolatos problémák a Sió esetében A Balaton többletvizeinek a Dunába való levezetésére már csaknem 150 év óta a Siót használják, mely egyúttal befogadója a Velencei-tó többletvizeinek (Nádorcsatorna) és a Mezőföld 20 kisebb-nagyobb vízfolyásának is. A Sió vízemésztő képessége két alapvető feladatot teljesít, a Balaton és a Sió mellékvizeinek levezetését. A Balatonból olyan mértékig vezethető le víz, amilyen mértékig a mellékvizek levezetése felett még vízemésztő kapacitása van a Sió-medernek. 3.1. A Sió-zsilip vízemésztő kapacitása A leeresztő zsilip elméleti vízlevezető képessége 80 m

3/s, mely +100 cm-es balatoni vízállás esetén 2,5 m körüli táblanyitással biztosítható. A zsilip tábláinak kiemelésével az előbbi vízállás mellett 105 m

3/s-ra növelhető a kapacitás. A hajózsilip igénybe vételével szükség esetén akár 120 m

3/s vízhozam is leengedhető a tóból. Erre mindmáig nem került sor, mert a Sió medre ekkora vízhozam levezetésére nem alkalmas ( VÍZ-INTER 2001b, Szlávik et. al. 2005). Megállapítható, hogy a Sió-zsilip és hajózózsilip a tó fölös vizeit le tudja ereszteni. A leeresztő zsilipen a méretezés alapját képező 80 m

3/s +110 cm-es felvíznél 2,4 m körüli táblanyitással biztosítha-