Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Clement Adrienne: A rábai vízpótlás hatása a vízjárásra és a Keszthelyi-medence foszforterhelésére

A rábai vízpótlás hatása a vízjárásra és a Keszthelyi-medence foszforterhelésére 215 ° 0,04 I I I I 1 I I I 0,1 T г 1—

г en " ' \ -ч V N СП Idö (év) Idö (év) 11. ábra. Mért és a vízpótlással a „kevert vízre " számított foszfát és összes P koncentrációk talatok szerint ez leginkább száraz, meleg nyarakon fordulhat elő, amikor az üledék felszíne is anoxikussá válik. A nyári vízpótlás ezért különösen veszélyes a Kis-Balaton szempontjából, ugyanis a kimosódó foszfát közvetlen hasznosul az algák számára a Keszthelyi-medencében (Istvánovics 2005). A kifolyó terhelés további növekedését eredményezi a karbonátok visszaoldódása (Szilágyi 2005). Ez a folyamat a pillanatnyilag mészhez adszorbeált P felszabadításán túl hosszú távon is növeli a belső terhelést, hiszen a karbonátok P adszorpciója részben kompenzálja a redukálódó vas P deszorpcióját. A belső terhelés változásának mértékét és így a Hídvégi-tóból kilépő többletterhelést érzékenyen befolyásolja a vízpótlás stratégiája. Összességében tehát a Hídvégi-tó P visszatartásának alakulását pontosan előre jelezni nem tudjuk, csak a kedvezőtlen irányban ható folyamatok tényét állapíthatjuk meg. A felsorolt kockázat-növelő tényezők miatt a bemutatott terhelés - visszatartás számítások eredményei csak kellő óvatossággal fogadhatók el és az előre jelzett P visszatartás inkább csak felső becslésnek tekinthető. A részlegesen elárasztott, 16 km

2 területű Ingói-berken végzett megfigyelések azt mutatták, hogy a tározó mocsárvilága az eutrofizálódás szempontjából alapvető, biológiailag hozzáférhető foszfort csak kis mértékben tartja vissza, P0

4-P tekintetében pedig forrásként működik (lst\'ánovics 1997). A tározó további, mintegy 50 km

2-es területe máig sem került elárasztásra. Az Ingói-berek módosító hatásának megítélése nehezebb feladat, hiszen a csak részben elkészült létesítmény befejezésének módjáról még ma is folynak a viták. Az 1997. évi átfogó felülvizsgálat javaslata az volt (Somlyódy et al. 1997), hogy az Ingói-berekben érvényesüljenek a természetvédelmi prioritások, a területet kapcsolják ki a Kis-Balaton tározókból. A fennmaradó mozaikos víztér a tervezettnél alacsonyabb vízszint tartása mellett szolgálja elsősorban a tápanyag visszatartás célját. Ebben a víztérben a becslések szerint öt év körüli időléptéken alakulna ki a P visszatartás szempontjából alapvetően fontos üledék. Nagyjából tíz év alatt stabilizálódhatna az Ingói-berek működése. Ekkor a 6.2. Ingói-berek (alsó tározó)