Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Gaál Róbert-Pannonhalmi Miklós-Somogyi Péter-Sütheő László: Vízkészletgazdálkodási kérdések a Rába vízgyűjtőn

Vízkészlet-gazdálkodási kérdések a Rába-vízgyűjtőn 197 ügyelőségek törekedtek a mintavételi időpontok összehangolására. A mintavétel gyakorisága a havi egyszeri és a heti mintavételek között változott. A víz kémhatása, pH érték. A határszelvényt követően a Lapines hatására a víz pH értéke kissé csökken, majd lassan emelkedő tendenciát mutat. A hidromorfoiógiai és hidrometeorológiai változásoknak megfelelően - alsó szakaszjelleg, lassabb vízsebességek, magasabb vízhőmérséklet - a növekvő primer produkció hatására a pH érték Győrnél jelentős emelkedést mutat. Ugyancsak meghatározó lehet a Marcal folyó hatása, mely az ajkai iparvidék lúgos vizeit vezette el a 80-as évek végéig. Erre utalnak az 1980-as év értékei is. Az országhatáron túli lúgosodási folyamatot jelzi, hogy a 2000. év átlagértékei magasabb szintről indulnak, tendenciájukban viszont megegyeznek a hosszú távú folyamatokkal. Fajlagos elektromos vezetőképesség. A víz összes sótartalmára utaló fajlagos elektromos vezetőképesség az elmúlt 20 évben jelentősen megemelkedett a határszelvényben. A Lapines hígító hatása a csörötneki szelvényben érvényesül, majd a Rába víz sókoncentrációja fokozatosan növekszik. Ezek a változások a hossz-szelvény mentén jellemzőek. Győrnél egy viszonylag magas vezetőképességű víz - Marcal hatása - torkollik a Mosoni-Dunába. Az egyes vizsgált időszakok görbéinek lefutása gyakorlatilag azonos. Oldott oxigén. A Rába víz oldott oxigén koncentrációja a határszelvényben az elmúlt 32 évben csökkent, az utóbbi 20 évben ez a folyamat felerősödött. A Lapines hatására a víz oldott oxigén tartalma növekszik, majd feltehetően a biológiai folyamatok hatására csökken. Ezt a folyamatot markánsan a hosszú távú megfigyelések támasztják alá és következik a már említett hidromorfológiai változásokból. Szerves anyag. A KOI

d-vel jellemezhető nehezebben bontható szervesanyagok koncentrációja az elmúlt 20 évben a határszelvényben lényegesen megnőtt, meghaladva a hosszúidejű, 32 éves átlagértéket. A csörötneki szelvényben az átlagos szervesanyag tartalom határozott csökkenést mutatott 2000-ben, illetve az 1970-2000 időszakban. Az 1980-as év hossz-szelvény menti változása a rumi és a győri szelvényben eltért a korábbi évek tendenciájától. A nátrium koncentráció az utóbbi 20 évben a Rába teljes magyarországi szakaszán gyakorlatilag megduplázódott. Az országhatáron belépő érték gyakorlatilag változatlan Győrig, a Lapines hígító hatása ennél a komponensnél nem érvényesül. A győri magasabb értékek külön elemzést igényelnek, melynek oka lehet többek között a Győr térségi vízfolyások, elsősorban a Marcal hatása. Klorid. A Rábát érő, határon túli sóterhelés legmarkánsabban a klorid-ion koncentráció hossz-szelvény menti változásával követhető nyomon. Az utóbbi 20 évben a határszelvényben a klorid koncentráció több, mint a duplájára emelkedett. A Lapines hígító hatása érvényesül, majd gyakorlatilag változatlan koncentrációt mutat a Rába a ragyogói mintavételi helyig. Mindhárom görbe lefutása hasonló. Ammónium. Az ammónium-ion koncentrációja a határszelvényben 2000-re lényegesen lecsökkent. A koncentráció a hossz-szelvény mentén szűk tartományban ingadozik. A lecsökkent ammóniuni-ionra a Lapines feltehetően hasonló koncentrációjajelentős hatást nem gyakorol. Az alacsony koncentráció feltehetően az utóbbi években a határon túl üzembe helyezett szennyvíztisztítók kedvező hatásának következménye. Nitrát. A Rába víz nitrát koncentrációja a határszelvényben az elmúlt 20 évben