Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Gaál Róbert-Pannonhalmi Miklós-Somogyi Péter-Sütheő László: Vízkészletgazdálkodási kérdések a Rába vízgyűjtőn

198 G ad I Róbert-Pannonhalmi Miklós-Somogyi Péter-Sütheő László lényegesen megemelkedett és a Lapines hígító hatását követően egyértelmű növek­vő tendenciát mutat a hossz-szelvény mentén. Győrnél a már említett hatások to­vább növelik a víz nitrát-ion koncentrációját. Ez a folyamat jellemző a hazai felszí­ni vizeinkre. Ortofoszfát. A felszíni vizeinkre az ortofoszfát koncentráció folyamatos csökke­nése a jellemző. Ez a tendencia érvényesül a Rába esetében is az egyes mintavételi pontokon. A Lapines hatása markánsan nem mutatható ki. A hossz-szelvény menti növekvő tendencia az antropogén hatásokra vezethető vissza. a-kloroftll. A víz elsődleges termelésére utaló a-klorofill koncentráció a vizsgált időszak átlagához viszonyítva 2000-ben Ragyogóig csökken, a hossz-szelvény mentén gyakorlatilag az átlagérték nem változik. Győr térségében a már említett hatások érik a Rábát a mintavételi hely térségében, ami az elsődleges termelés növekedésé­ben is jelentkezik. A Rába vízminőségét tehát a határszelvényben az államhatár felett közvetlenül elhelyezkedő osztrák ipari és kommunális terhelő források határozzák meg. A só­tartalom vonatkozásában ez a határtérségben már a folyó magyarországi szakaszá­nak hasznosítását is korlátozhatja. A Lapines kedvezően befolyásolja a Rába vízminőségét, annak hígító hatása ér­vényesül. Győr térségében a folyó vízminőségére jelentős hatást gyakorol a Marcal, első­sorban a víz kémhatására és szervetlen összetevőire. A Rába esetében is érvényesek azok az általános tendenciák, miszerint a folyó foszfor, illetve ammónium tartalma csökkenő, nitrát koncentrációja pedig növekvő mértékű. 9. Összefoglalás A Rába vízkészlet-gazdálkodási helyzete nagyon összetett. Mint heves vízjárású folyó rendkívüli módon kitett az aszályos időszakok vízhiányának. Ezért a hidroló­giai vizsgálatoknál - mint azt fentebb bemutattuk - különös hangsúlyt kell fektetni az aszályos évek vizsgálatára. A folyó morfológiai változásai miatt a vízhiányos idő­szakokban rendkívül alacsony vízszintek alakulnak ki, amelyek a holtágakra, a kör­nyező talajvizekre, a felszín alatti vizekkel összefüggésben lévő ökoszisztémákra és a távlati vízbázisokra is hatással lehetnek A Balaton esetleges vízpótlása, mint egy újabb vízigény ezt a jelenséget felerősítheti, a vízhiányos időszakok tartósságát meg­növelheti. Az EU Víz Keretirányelv előírásából fakadóan újabb jelentős vízigények csak a folyón megfogalmazott környezeti célkitűzések megvalósításának akadályo­zása nélkül valósíthatók meg. IRODALOM Grázi Műszaki Egyetem-VITUKI-NYUDUVIZIG: A Felső-Rába vízgyűjtőjének Hidrológiai Monográfi­ája 1996. Hullámvonal Kft:. A Rába hidrológiai tanulmánya. 2001. NYUDUVÍZIG-ÉDUVÍZIG: Rába folyógazdálkodási program. 1999-2002. VGL. Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. 1989.

Next

/
Thumbnails
Contents