Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Gaál Róbert-Pannonhalmi Miklós-Somogyi Péter-Sütheő László: Vízkészletgazdálkodási kérdések a Rába vízgyűjtőn

196 G ad I Róbert-Pannonhalmi Miklós-Somogyi Péter-Sütheő László Árpás 0=10-15 m-Vs 2=15-30 m

3/s <2>30 m-Vs dH=20-26 cm dH=20 cm dH = 13-20 cm Természetesen az esetleges vízkivételnek lokálisan ettől eltérő hatása is lehet a vízszintekre, ennek vizsgálata 1D illetve 2D hidrodinamikai modell felhasználásával lehetséges. E modellek a sebességviszonyok megváltozását is kellő pontossággal számítani tudják. Tekintettel arra, hogy a keletkezésük folytán a pannon homokrétegek a Rába mentén nem túl jó hidrogeológiai adottságokkal rendelkeznek, ezért nagy mértékű koncentrált vízkivételre nem alkalmasak. Előfordul ennek ellenére néhány szakaszon, hogy a felső pannon felső részében található olyan vízadó, amelyből számottevő vízmennyiség nyerésére van remény. Ilyen a Győrhöz közel eső Gyirmót, Rábapatona térsége és a jóval délebbre eső Rábapaty-Kenyeri közti terület. Kisebb vízigények kielégítésére egyedi kutak termelnek vizet ezekből a rétegekből. A fentebb jellemzett kavicsos teraszképződmények jó vízadó képességűek. Ez indokolja, hogy a jövőbeni vízigények kielégítési lehetőségére szolgáló távlati vízbázisokat Rába menti kavicsos teraszképződményre jelölték ki. Itt a kedvező hidrogeológiai paraméterek adottságán túlmenően a folyóparti elhelyezkedés folytán parti szűrésű utánpótlódással is lehet számolni, ezért jelentősebb vízbeszerzésre van lehetőség. Ahol elegendő vastagságú a pleisztocén, jó vízadó kavicsréteg, ott jelöltek ki a lokális távlati vízbázisokat. A kavicsterasz vízkészlete, s így a távlati vízbázisok természetes védőréteggel, azaz összefüggő vízzáró fedővel nem rendelkeznek, ezért sérülékeny földtani környezetben vannak. A Rába alsó szakaszán összesen 6 távlati vízbázist jelöltek ki. Ezeknek parti szűrésű készletből származó becsült kivehető vízmennyisége összesen 133 000 m

3/d. A 202,6 kilométer hosszú magyarországi Rába-szakaszon 5 törzshálózati mintavételi hely található. A Szentgotthárd-Csörötnek közötti viszonylag rövid, 12,0 km-es távolságot a Lapines betorkollása indokolja. Az egyes paraméterek hosszszelvény menti értékelése során az összes eddig végzett vizsgálatok - 1970-2002 évek - illetve az 1980. és a 2000. év eredményeinek számtani átlagát vettük figyelembe. A 32 év vizsgálati eredményei lehetővé teszik az összehasonlítást, az 1980. év a jelentősebb vízminőség javító beavatkozások előtti állapotokat reprezentálhatja, míg a 2000. év a jelenlegi helyzetet tükrözi. A törzshálózati rendszerben a mintavétel jellemzője, hogy követni kívánja az egy csepp mozgó vízben bekövetkezett változásokat az adott mintavételi napon, azaz a hossz-szelvény mentén a vízügyi igazgatóságok, illetve a környezetvédelmi fel7. Vízbázisok 8. Vízminőség