Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Istvánovics Vera: Vízpótlás és a Balaton ökológiai állapota

178 Dr. Isti'ánovics Vera ge korlátozta a biomasszát (a nyárihoz képest magas fajlagos fölös P tartalom, kicsi formált N/fölös P arány). 2001-2002-ben erőteljesebb lehetett a tavaszi N-hiány, mint 2000-ben és 2003-ban. A Kis-Balaton tározók beüzemelése és a zalaegerszegi szennyvíztelepen 1991ben bevezetett részleges N eltávolítás óta a Keszthelyi-medence tavaszi nitrátterhelése jelentősen csökkent. A vízkémiai mérésekből kikövetkeztetett N hiány mértékével összhangban 2000 és 2003 tavaszán 20-25 tonna, 2001-2002 tavaszán csak 5,4-7,7 tonna nitrát-N érkezett a medencébe (16. ábra). A tavaszi vízpótlásból származó többlet nitrát terhelés miatt számíthatunk a tavaszi kovaalgacsúcs növekedésére. Ennek nincs belátható negatív következménye a vízhasználatra, és az évi átlag klorofill koncentrációban megadott trofitást sem befolyásolja számottevően. A vízpótlás vízminőségi kockázata még akkor is csekély maradna, ha a Keszthelyi-medence vízminősége tovább javul és az eutrofizálódás előtti állapothoz hasonlóan nem a Idö (év) 16. ábra. A Keszthelyi-medence tavaszi (február-április) nitrátterhelése Vizsgálataink szerint (Istvánovics et al. 2002, Istvánovics 2003) a keleti medencékben sem igazolható, hogy a vízháztartás átmeneti romlása a trofitás emelkedéséhez vezetne. 2. Alapkérdéseink megválaszolása 2.1. A tápanyagterhelés és a vízháztartás hatása (i) Szétválasztható-e a tápanyagterhelés csökkenésének és a vízháztartás változásainak hatása az algák biomasszájára? Ha igen, melyiknek mekkora a súlya? A Balaton trofitásának változását a tápanyagterhelés csökkenésével tudtuk magyarázni. Ebben természetesen szerepet játszott a vízháztartáson belül a hozzá-