Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szilágyi Ferenc: A vízpótlás hatása a Balaton és a Zala vizének ionösszetételére

162 Dr. Szilágyi Ferenc VIII. táblázat 1998-2002 évek adatai alapján becsült átlagos (Ca,Mg)C0

3 csapadék-kiválási hiány a Rába, a Dráva és a Mura vizében 7 m

3/s vízpótlás esetén Mintavételi hely (Ca,Mg)C0

3 csapadék Mintavételi hely g/m

3 t/év Rába-Körmend -112 -24 723 Rába-Rum -102 -22 498 Dráva-Barcs -83 -18 255 Mura-Letenye -108 -23 872 A táblázat adataiból az alábbi fontos következtetések adódnak: - Legnagyobb (Ca,Mg)C0

3 csapadékoldású a körmendi Rába-víz, ezután a sorrendben a Mura, a Rába (Rum) és a Dráva következik. Igazán lényeges különbség azonban nincs a különböző vizek között: tartós bevezetésük a Balaton vízgyűjtőjére a Balaton-vízzé válás folyamatának, és a hozzá kapcsolódó foszforeltávolításnak szempontjából kockázatokkal jár. - Mindegyik víz esetén a Balaton és a Zala (Ca,Mg)CÖ

3 csapadékképző potenciálja lényegesen csökkenne. Bármelyik víz bevezetése évente 18-25 ezer tonna karbonát csapadék kiválását akadályozná meg a Balatonban, ami a jelenlegi teljes balatoni (Ca,Mg)C0

3 kiválás 30-50%-a. Ezzel a Balaton-vízzé válás folyamatába káros beavatkozás történne, ami kihatna a foszfor forgalmon keresztül a tó trofitására is. A Zala vizének rendkívül nagy a (Ca,Mg)C0

3 csapadék-kiválási potenciálja. Vizsgáljuk meg az elmúlt ötéves konkrét adatsorral, hogy milyen mértékben változik a potenciál a rábai vízpótlás hatására. Az eredményeket a 7. ábra tartalmazza. 400 Alibánfa A •--400 -800 --1200 тттттттттггггггггттпптттгтггггггггггпттт CSI ID О см со о Сч| CD о см CD о см CD о о О о о ^ о о о о о о ; СО 00 СО CT) ст> CTÍ о о о ' СМ esi см СП СП СП СП СП о о о о о о о о о о СП CT) СП СП СП СП о о о о о о о о о см см см см см см см см см Idö (év,hó) 7. ábra. A csapadék-kiválási potenciál változása Alibánfánál a 7 m

3/s-os rábai vízpótlás hatására (szaggatott vonal: Zala, vastag vonal: Zala+rábai átvezetés)