Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szilágyi Ferenc: A vízpótlás hatása a Balaton és a Zala vizének ionösszetételére

A vízpótlás hatása a Balaton és a Zala vizének ionösszetételére 151 3. ábra. A fő kation koncentrációk hossz-szelvény menti változása a Rába-Zala-Balaton rendszerben(RK: Rába Körmend. ZA: Zala Alibánfa, ZB: Zala, Zalabér, ZA: Zala Zalaapáti, ZB: Zala Balatonhídvég, ZF: Zala Fenékpuszta, BK: Balaton Keszthely, BSzi: Balaton Szigliget, BSze: Balaton Balatonszemes, BS: Balaton Siófok) - Az ÖOA hossz-szelvény menti növekedésével egyidejűleg ionösszetétel-változás is bekövetkezik: a Zala jellemzően hidrokarbonátos vizével szemben a Balatonban a hidrokarbonát mellett a szulfát is jelentős koncentrációban fordul elő. 1.4. A Dráva és a Mura A drávai vízpótlás barcsi vízkivétel változatában a Kis-Balaton elkerülésével jut a pótvíz a Balatonba a Nyugati-övcsatornán át. A másik lehetőség a Dráva vizének Balatonba juttatása a Zala-Somogyi-liatárárkon és a Fenéki-tavon keresztül. A Dráva és a Mura elmúlt ötéves adatsorának átlagértékeit a vizsgált komponensekre a IV. táblázat mutatja. A táblázat adatait elemezve megállapítható, hogy a Dráva és a Mura vize is meglehetősen híg, összetétele sok komponens esetében hasonló, mint a Rábáé. Lúgossága, kalcium és hidrokarbonát koncentrációja alacsony. Az adatok előre vetítik azt, hogy e vizek szervetlenszén rendszere alultelített. A murai és a drávai kálium, nátrium és klorid értékek jellemzően alacsonyabbak a rábaiakénál. Összességében megállapítható, hogy hasonlóan a Rába vizéhez, a Dráva és a Mura vize sem megfeIV. táblázat Л Dráva és a Mura vizének fő ion-összetétele Mintavételi hely pH m-lúgosság Ca

2

+ Mg2+ Na

+ K+ CiS0

42нсо,C0

32ÖOA Mintavételi hely pH eqv/m

3 g/m

3 Dráva-Barcs 8,09 2,8 45,7 13,6 7,1 1,9 li,9 35,5 170 0,4 217,5 Mura-Letenye 7,88 2,3 38,9 9,3 11,5 2,8 12,1 31,2 139 0,0 205,4