Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Nováky Béla: A Balaton vízpótlása és az éghajlata

118 Clement Adrianne-Ish'ánovics Vera-Somlyódy László te mintegy 1-2 °C-kal emelkedik, nem zárható ki, hogy a téli időszak csapadéka 5-10%-kal növekszik, a nyár csapadéka 10-15%-kal csökken (Mika 1999). Az éghajlati hatásvizsgálatunk havi léptékű éghajlati forgatókönyvének megfogalmazásánál ezekből az értékekből indultunk ki, módszerül az időbeli analógiát választottuk. Az időbeli analógiának megfelelően a műszeres észlelésekkel átfogott múltból olyan éveket válogattunk ki, amelyekre az évi, nyári és téli középhőmérséklet, illetve csapadék átlagértékei megegyeznek, vagy legalább illeszkednek a regionális éghajlati forgatókönyvben adott értékekhez. A továbbiakban pedig feltételeztük, hogy a jövőbeli éghajlat esetén a hőmérséklet és a csapadék havi időléptékű viselkedése olyan lesz, mint amilyennek a választott években a múltban volt, azaz elfogadtuk az éghajlati forgatókönyvek „gyártási folyamatában" is gyakorta elfogadott hasonlósági hipotézist. Megemlítjük, hogy az időbeli analógia alternatív megoldásaként szóba jöhető generálási eljárások is igénylik hipotetikus feltételek elfogadását. A Balaton térségi éghajlati forgatókönyv készítésének előkészítő lépéseként Keszthely 1951-2002. évek közötti adatai alapján kiválasztottuk az évi középhőmérsékletet (T^i) tekintve 20 legmelegebb évet. A 20 évből álló időszak átlagos évi középhőmérséklete 11,24 °C, ami 0,77 °C-kal magasabb, mint az 1951-2002 időszak 10,47 °C-os értéke. A 20 év átlagos évi, téli és nyári félévi csapadéka rendre 577 mm, 254 mm és 351 mm voltak, és ezek 7,1%, 1,7 és 3,3%-kal alacsonyabbak, mint a hasonló időszakra az 1951-2002. évi adatok alapján számított „sokévi" átlagok. Ezek az értékek erősen különböznek, a téli csapadék esetében még irányában is a GCMmodellekre alapozott regionális forgatókönyvben előre jelzett változások mértékétől, azaz a 20 legmelegebb évből álló időszak aligha tekinthető a jövőbeli éghajlat múltbeli analógiájának. Ezt figyelembe véve, második közelítésben a 20 évből csak azokat az éveket válogattuk le, amelyek a csapadékra vonatkozó GCM előrejelzéseknek úgy tesznek eleget, hogy közben a választott évekre számított átlagos évi középhőmérséklet lényegesen nem tér el a 20 legmelegebb év átlagos évi középhőmérséklet értékétől. Kétféle leválogatást alkalmaztunk: egyik esetében 10 évet, a másik esetben 7 évet választottunk ki az előzetesen 20 évre szűkített időszakból. Az első esetben a kiválasztott 10 év átlagos évi középhőmérséklete 11,23 °C volt, ami lényegében megegyezik a 20 év szerinti 11,24 °C átlaggal. Az átlagos évi, téli és nyári félévi csapadék értékei rendre 522, 271 és 306 mm, s így az évi csapadék 15,9%-kal, a nyári félévé 15,8%-kal alacsonyabb, a téli félévé 4,9%-kal magasabb, mint az 1951-2002. évekből számított „sokévi" átlagok. A második esetben a 7 év átlagos évi középhőmérséklete 11,56 °C, az átlagos évi, téli és nyári félévi csapadék értékei rendre 565, 297 és 268 mm, s így az évi csapadék 9,1%-kal, a nyári félévé 26,2%-kal alacsonyabb, a téli félévé 15,3%-kal magasabb, mint az 1951-2002. időszak szerinti „sokévi" átlagok. Mind a 10, mind a 7 év esetében a csapadék és hőmérséklet értékek lényegében illeszkednek a regionális éghajlati forgatókönyv előrejelzéseihez. Az éghajlati forgatókönyv véglegesítésénél nem naptári, hanem hidrológiai évekkel számoltunk és ez kissé módosította a hőmérséklet értékeket. A múltból kiválasztott 10 illetve 7 év analógiájaként lehetséges kétféle jövőbeli éghajlatot, illetve annak forgatókönyvét a következők adatok jellemzik: Az 1. éghajlati forgatókönyv szerint - az évi középhőmérséklet 0,86 °C-kal, a téli félévé 1,02 °C-kal, a nyári félévé 0,43 °C-kal növekszik a jelenlegihez képest,