Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Nováky Béla: A Balaton vízpótlása és az éghajlata
A Balaton vízpótlása és az éghajlat 1 13 - az évi csapadék 45 mm-rel (0,37 mm/d), azaz 7,2%-kal csökken, miközben a nyári csapadék ezt meghaladó mértékben 59 mm-rel (0,98 mm/d), azaz 16,0%-kal csökken és a téli félévé 14 mm-rel (0,2 mm/d), azaz 5,4%-kal növekszik, - a hőmérséklet és a csapadék havi megoszlása átlagos évben a IV. táblázat szerint alakul. A 2. éghajlati forgatókönyv szerint - az évi középhőmérséklet 1,10 °C-kal, a téli félévé 1,39 °C-kal, a nyári félévé 0,82 °C-kal növekszik a jelenlegihez képest, - az évi csapadék 56 mm-rel (0,46 mm/d), azaz 9,0%-kal csökken, miközben a nyári csapadék ezt meghaladó mértékben, 70 mm-rel (1,17 mm/d), azaz 19,3%-kal csökken és a téli félévé 15 mm-rel (0,24 mm/d), azaz 5,7%-kal növekszik, - a hőmérséklet és a csapadék havi megoszlását átlagos évben a IVtáblázat szerint alakul. IV. táblázat Az éghajlati forgatókönyvek havi változásai XI. XII. 1. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. Év sokévi átlag 5,19 0,88 -0,74 1,28 5,62 10,83 15,72 18,98 20,66 20,20 16,07 10,84 10,46 átlag 10 év 5,38 1,71 0,10 2,62 7,09 12,24 15,81 19,53 21,74 21,36 16,48 11,79 11.32 A T +0,19 +0,83 +0,84 + 1,34 + 1,47 + 1,41 +0,09 +0,55 + 1,08 + 1,16 +0,41 + 1,50 átlag 7 év 6,09 2,07 0,81 2,51 7,20 12,71 16,17 19,30 21,66 22,20 16,37 11,67 11,56 AT +0,19 +0,83 +0,84 + 1,34 + 1,47 + 1,41 +0,09 +0,55 + 1,08 + 1,16 +0,41 + 1,50 Az éghajlati hatásvizsgálatokban a havonkénti változásoknál célszerű lehet valamiféle szűrőt alkalmazni. Pl. a hőmérséklet növekedésére elfogadható lehet egy 47',* = 0,25ŰT,_,+0,50D7",+0,25 7" í+ 1 típusút, ahol /-1, / és z'+ 1 az egymást követő hónapok. 5. Éghajlatváltozás és a Balaton egyensúlyi tófelülete A Balaton jövőbeli sorsát érintően alapvető kérdés, miként hat a tó egyensúlyi felületére az éghajlati forgatókönyvben feltételezett éghajlatváltozás. A kérdésre a vízháztartási jelleggörbék segítségével kereshető a válasz. A vízháztartási jelleggörbéken alapuló éghajlati hatás- vagy érzékenységi vizsgálat előnye, hogy az éghajlati adatok közül csak az átlagos évi csapadék és évi középhőmérséklet várható (lehetséges) változásának ismeretét igényli, azaz azoknak az éghajlati jellemzőknek az ismeretét, amelyek előrejelzése a legkevésbé bizonytalan, és amelyek szinte minden éghajlati forgatókönyv kimeneti adataként megjelennek. A módszer további előnye, hogy viszonylag egyszerűen és megbízhatóan igazolható (verifikálható) a múlt észlelései alapján.
