Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Nováky Béla: A Balaton vízpótlása és az éghajlata

A Balaton vízpótlása és az éghajlat 1 13 tolt vagy beágyazott modellek, ahol egy nagyobb léptékű GCM korlátos tartományába finomabb felbontású modellt illesztenek, aminek bemenő értékeit a nagyobb felbontású GCM-modell adja - természetesen újabb bizonytalanságot visznek az előrejelzésbe. Talán e bizonytalanságok miatt is hazánk területére, illetve vízgyűjtőink határokon túlnyúló térségeire a globális éghajlathoz hasonlóan konszenzussal kialakított hivatalos állásfoglalás az éghajlat jövőbeli változására nem született. A mindezidáig legteljesebb ás legátfogóbb hazai éghajlati forgatókönyvek (

Mika 1999) a globális melegedés hazai következményeként éghajlatunk mediterránosodását jelzik előre: - nő az évi középhőmérséklet, ezen belül kisebb mértékben a nyári és nagyobb mértékben a téli félév közepes hőmérséklete, - a csapadék a téli félévben növekszik, a nyári félévben a globális melegedés alacsonyabb fokozataiban csökken, később akár növekedőre is fordulhat, - az évi csapadék a globális melegedés alacsonyabb fokozataiban csökken. Mind globális, mind regionális léptékben az éghajlati forgatókönyvekre alapozó hatásvizsgálatok talán legnagyobb bizonytalanságát jelentő korlátja a forgatókönyvek erősen korlátozott, többnyire legfeljebb havi léptékű időbeli felbontása. További bizonytalanság, hogy az éghajlati forgatókönyvek mondhatni kizárólag átlagértékeket adnak meg és nem adnak előrejelzést bármely időléptékű éghajlati elem évenkénti változékonyságára. Az éghajlati forgatókönyvek kínálta lehetőségek és a hatásvizsgálatok megszabta igények közötti meglehetősen mély szakadék áthidalására többféle, a hatásvizsgálatokban további bizonytalanságot kiváltó eljárás is kínálkozik. Az egyik az időbeli analógia, a másik az időjárás generátor használata. Időbeli analógiához a múltbeli műszeres észlelések időszaka jöhet szóba, amelyen belül csak korlátozottan választhatók ki olyan időjárású évek, amilyenek a jövő éghajlatát alkothatják. A meteorológiai idősorok „előállítására" alkalmas időjárás-generátorok korlátja, hogy a jövőbeli idősorok statisztikai szerkezetére (szórás, magasabb momentumok, eloszlási függvények) nincsenek előrejelzések, ezért a generálás csak olyan feltételek elfogadásával (pl. a jövőbeli időjárási sorok szerkezete egyezzen meg a múltban észlelt sorokéval) tehető csak meg, amelyeket igazán az eddigi (ismert) vizsgálatok nem támasztanak alá. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy jóllehet a tudomány eléggé egyértelműen elfogadja az üvegházhatás tényét, az üvegházhatásnak az ipari forradalmat követő és a jövőben folytatódó növekedését, a Föld globális hőmérsékletének ezzel összefüggő növekedését, az éghajlat globális változását és annak részeként a csapadék növekedését, e változások térbeli és időbeli lebontásának nagyfokú bizonytalanságai a regionális és lokális éghajlati forgatókönyveken alapuló éghajlati hatásvizsgálatokat meglehetősen bizonytalanná teszik. 4. A Balaton térségére javasolt éghajlati forgatókönyvek A Balatonra és vízgyűjtőjére havi léptékű éghajlati forgatókönyvek nem állnak rendelkezésünkre. A tó tágabb térségére rendelkezésre álló regionális éghajlati forgatókönyvből csupán annyi valószínűsíthető, hogy a téli és nyári félév hőmérsékle-