Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Nováky Béla: A Balaton vízpótlása és az éghajlata

114 Clement Adrianne-Ish'ánovics Vera-Somlyódy László regisztrálható értékek alapján közvetlenül érzékelhetünk. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy az utóbbi évek szélsőségei, a szélsőségek gyakoriságainak vélelmezhető növekedése az éghajlatváltozás következményei. - Egyetlen év időjárásának szélsőséges alakulásából, akár egy rendkívül meleg, akár egy rendkívül csapadékszegény évnek a megjelenéséből nem lehet és nem szabad levonni azt a következtetést, hogy az éghajlat megváltozott. Könnyen belátható, hogy az éghajlatváltozásra tett megállapítás így aszerint alakul, hogy a szélsőség milyen előjelű és egyszer az éghajlat szárazodását, másszor nedvesedését kiálthatnánk ki. Úgy járnánk el, mint az az egykori spanyol uralkodó, aki mindig annak adott igazat, akivel utoljára beszélt. 3. Éghajlat, éghajlatváltozás: bizonyosságok és bizonytalanságok A Föld éghajlatának alakításában meghatározó szerepe van a Nap sugárzási energiájának, a Föld légkörének felső határára érkező napsugárzási energiát gyengítő légköri hatásoknak, a sugárzási energia területi megoszlásának, a felszín sugárzás visszaverő képességének. E tényezők bármelyikének megváltozása az éghajlat módosulását, változását vonta és vonja maga után. A Föld éghajlatának több évmilliárdos történetében mindegyikre bőségesen van példa. Közismert a Napból érkező energia - amit a szoláris állandóval jellemeznek számszerűen - napjainkig tartó csökkenése. A Nap sugárzási energiájának területi megoszlását magának a Földnek a helyzetében, a kontinensek és tengerek egymáshoz képesti elhelyezkedésében történt változások állandóan és sokszor igen jelentékenyen befolyásolták. Számos elmélet pl. az eljegesedési folyamatok okát is a Föld forgási tengelyének váltakozásában látja. A Föld légköri összetétele is változott a Föld története folyamán, a földtörténeti kezdetekkor igen magas légköri C0

2-tartalom nagy részét a Földet benépesítő élővilág kivonta, a kivont szenet testükbe építve a tengerekben lerakódó karbonátos kőzetekben vagy a fosszilis energiahordozókban halmozta fel. A légkör sugárzást befolyásoló összetételét olyan jelenségek is módosították, mint a nagy vulkán kitörések, amelyek során a légkör sugárzás visszaverő képességét növelő szennyeződések: vulkáni por, hamu, gázok jutnak a légtérbe. A növényzet változása a felszín sugárzás visszaverő képességének változásával jár együtt. Az ember megjelenésével a sugárzást és a sugárzáson keresztül az éghajlatot befolyásoló természetes hatások kibővültek az emberi tevékenység által kiváltott antropogén hatásokkal. A természetes felszínek megváltoztatása, mint a kíméletlen túllegeltetéssel a sivatagosodás elősegítése, az erdővel borított területek művelésbe vonása, az urbanizált területek fokozatos terjeszkedése, a víz- és vizes felületek arányainak átalakítása a felszín sugárzás visszaverő képességének megváltoztatását eredményezi. Jóllehet e változások lokálisan igen jelentősek lehetnek (pl. városi hőszigethatás), összességében eltörpülnek azon hatás mellett, amit a légkör antropogén szennyezése vált ki, amelynek éghajlatot módosító hatása - ismereteink szerint - földi átlagban nagyságrendekkel nagyobb (Haszpra et al. 1989). A különféle emberi tevékenységek - az emberiség története során mindig is, de az ipari forradalmat követően egyre gyorsuló mértékben - a légkör szennyeződésével jártak együtt. A szennyeződések a légkör sugárzási viszonyait a planetáris albe-