Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

Arx'íz kezelés - európai trendek, hazai kihívások 95 Megállapítja továbbá, hogy - a korábban előfordult árvizek tetőző szintjeinek az épületeken és a tájban történő elhelyezése különösen alkalmas emlékeztetni a lakosságot a veszélyre és hasznosak azok számára, akik nem szoktak a térképek olvasásához. - állampolgári tájékoztató irodák, a kockázat oktatása az iskolákban igen hasznos, - kialakuló árvizek esetén az érintettek tájékoztatásának, egyben a védekező szervezetek lakossági érdeklődés általi túlterhelése elkerülésének hasznos eszköze az internetes információs honlap, vagy angol példára az automatikus árvízi telefonközpont, melynek hívószámán folyamatosan frissített, hanghordozóra, vagy számítógépen rögzített, a legfontosabb tennivalókra figyelmeztető ismertető hallható. - az előrejelzések és az ezzel összefüggő információk könnyen hozzáférhetők legyenek, és biztosított legyen a lefedettség a valós idejű médiával. Mind a tudat, mind a társadalmi részvétel, azaz a döntésekbe történő bevonás fontos eszköze az árvízi veszély, zóna vagy kockázati térkép, de alkalmazásuk haszna ennél is többrétű. Az árvízi veszély térkép, vagy indikatív elöntési térkép fő témája a különböző valószínűségű (visszatérési idejű) árvizek által elönthető területek kiterjedése. A zónatérkép a várható vízmélység, a tartósság, a dinamikai tényezők jellemző kombinációiból származó veszélyeztető intenzitások és azok előfordulási gyakorisága alapján levezetett veszélyességi mértékek szerint az elönthető területeken belül különböző veszélyességű zónák kijelölését teszi lehetővé. Az árvízkockázati térkép a fenti információkat a területhasználattal, annak gazdasági jellemzőivel, az egyes területek vagy objektumok elöntéssel szembeni érzékenységével, a népsűrűséggel és egyéb fontos információkkal összevetve a veszélyeztetett területek különböző kockázatú területeit hivatott kijelölni. Külföldi szakirodalmi megállapítások szerint az árvízkárok mintegy 40%-a a kockázati tényezők figyelmen kívül hagyásával magyarázható. Az árvízkockázati térkép minden területfejlesztési politikának és minden területi árvízvédelmi beavatkozási politikának alapvető eszköze, s egyben kiindulópontja is. Az árvízkockázati térképek a következő célokat szolgálhatják: - a területhasználat tervezéséhez szükséges alapvető kezdeti információkat nyújtanak, - lehetővé teszik az új lakó és fejlesztési területek megfelelő kijelölését, - segítségükkel megállapíthatóak az árvíz okozta károk és a kockázat csökkentésével járó előnyök, - a nem-szerkezeti árvízvédelmi intézkedések - pl. az árvízálló területhasználat, vagy építési mód - megvalósíthatósága pontosan megállapíthatóvá válik, - bármiféle biztosítási terv alapját adják, - logikai alapját képezik a beruházások tervezésének és a prioritások megállapításának, különösen nem-szerkezeti intézkedések esetén,