Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

96 Tóth Sándor-Ijjas Ist\>án - és végül, de nem utolsó sorban ezek a térképek növelik a lakosság valós ismereteit a várható veszélyekről (Nagy-Tóth 2001, Szlávik—TóthSzél-Nagy 2002). A BPD ajánlásai (II.B.4.) szerint a hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az árvíz-megelőzési és árvízmentesítési tervekre vonatkozó információk átláthatóak és a társadalom számára könnyen hozzáférhetők legyenek. Ennek eszközei között az első helyen az árvízi térképeket említi, kihangsúlyozva, hogy mind a tudatosság növelése, mind a kárpotenciál csökkentésére történő felhasználás tekintetében fontos, hogy az árvízi veszélyeztetési/övezeti/kockázati térképek a legrosszabb eset forgatókönyvét is tartalmazzák. Lényeges, hogy bemutassák az elöntés valószínűségét és minden árvízmentesítési intézkedés lehetséges gyenge pontjait, és ezzel növeljék a potenciális kockázatnak kitett személyek tudatosságát. Alapvetően fontos, hogy a lakossági tájékoztatást szolgáló árvízveszély térképeknek könnyen olvashatóknak kell lenniük, továbbá a földrajzi információs rendszeren (GIS) alapuló információkat széles körben terjeszteni és magyarázni kell. Mind az árvízi tudatosságot és a felkészülést szolgáló, mind a társadalmi részvétel folyamatába illeszkedő információk szolgáltatása esetén fontos, hogy azokat idejekorán és aktív módon kell közreadni, nem csak kérésre. Az ekképpen felkészített társadalom tudatában lesz annak, hogy a potenciális károsodások csökkentése érdekében az elöntés kockázata alatt álló területek használatát, mint pl. az ipari, mezőgazdasági és turisztikai vagy magáncélúakat, a körülményekhez kell igazítani, vagy akár korlátozni. Az ártereken megkívánt különleges intézkedésekről és az ott fennálló építési korlátozásokról szóló információknak könnyen elérhetőnek és könnyen érthetőnek kell lenni. Az illetékes hatóságoknak ezért információkat kell biztosítani a természeti kockázatokról, hogy azokat felhasználják az ingatlan-tranzakciók területén is, akár vételről, akár bérbeadásról legyen szó

1

4 2.5. A Legjobb Gyakorlat Dokumentum a kutatásról, oktatásról és az ismeretek cseréjéről Az Európai Bizottság által finanszírozott kutatás 1986 és 2003 között sok, az árvizek kezelésének szempontjából releváns témát célzott meg. A projektek száma és azok témája növekedett az elmúlt évtizedben attól az igénytől vezetve, hogy kielégítsék Európa polgárainak valós és nyilvánvalóan növekvő igényét az árvizektől történő mentesítés iránt. Az árvizek klimatológiai, hidrológiai, ökológiai és tájvédelmi kapcsolódásainak megértése kiemelkedő fontosságú az árvizek kezelésében, különösen az árvízmegelőzési stratégiák területén. 1

4 Megjegyzés: az EU törekvése e téren világos és eltökélt, mindazonáltal a tagországokon belül nagy ellenállásba ütközik. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a veszélyeztetettségre vonatkozó információk közzététele a tulajdonosok érdekei ellen való. Másfelöl viszont az ingatlan vásárlók, vagy bérlők elővigyázatosságát oly módon is elő kívánják mozdítani, hogy már az adott ingatlan kiválasztása, megszerzése során gyakorolhassák azt.