Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

94 Tóth Sándor-Ijjas Ist\>án Intervencióra kerülhet sor pénzügyi segítség formájában, hogy kompenzálják a biztosítások által nem lefedett közkárokat. Az EUSF nem használható hosszú távú preventív intézkedésekben. A katasztrófák kontextusában preventív intézkedések finanszírozása az EUSF segítségnyújtása csak akkor megengedhető, ha lényeges készültségi tennivalók szükségesek a prevenció céljait szolgáló infrastruktúrák azonnali biztonságba helyezéséhez, vagy a kulturális örökség azonnali védelmére van szükség. A jövőre szóló preventív intézkedések: az EUSF-segítséget követően benyújtandó jelentésnek egyebek között részleteznie kell az azzal a céllal megtett vagy javasolt preventív intézkedéseket, hogy a károkat limitálják, vagy, hogy a hasonló katasztrófákat a lehetséges mértékig elkerüljék. 2.3.5. Leader+. A program célja a vidéki térségek fejlesztése a helyi szintek aktív közreműködésével a partnerség elve alapján. Elemei: - Új technológiák, eljárásosok alkalmazása a térségi termékek versenyképességénekjavítása érdekében - A vidéki térségben élők életminőségének javítása - Adott térség természeti és kulturális értékeinek optimális kihasználása Az EU-csatlakozás után hazánkban az INTERREG keretében kb. 60,9 millió € összegű program indul el. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban 2001-től folynak kísérleti jellegű LEADER típusú programok. 2.4. A Legjobb Gyakorlat Dokumentum szemlélete az árvízveszélyeket illető társadalmi tudatosság formálása és a társadalmi részvétel tekintetében A társadalmi tudat formálása szempontjából a BPD abból indul ki, hogy „mindenkinek, aki a folyónál vagy a folyóból, tágabban pedig a potenciális árterületen él, személyes felelőssége, hogy vízhasználatát és minden tevékenységét az árvízi kockázathoz alakítsa. így mindenkinek tudnia kell a kockázatról és megfelelően figyelembe kell vennie cselekvéseiben." (II.B.l.) Ennek elősegítésére a regionális és települési hatóságoknak - kommunikációs tervet kell készíteni, elősegítendő a kockázatok mibenlétének felismerését, - gondoskodni kell ennek folyamatos és állandó megvalósításáról regionális és helyi szinten egyaránt, - be kell vonni az érintetteket (beleértve a tulajdonok birtokosait és kezelőit, a regionális, kerületi vagy települési szintű szervezeteket és az egyéneket), lehetővé téve ezáltal saját, az árvízkárok csökkentését célzó megelőző és védelmi intézkedéseik megtételét, - gyakorlati útmutatókat kell kiadni és közzétenni magánszemélyek és a települési önkormányzatok számára arról, hogy mit kell tenni, hogyan kell viselkedni árvizek során.