Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

86 Tóth Sándor-Ijjas Ist\>án "Irányelvek az árvizek fenntartható megelőzéséhez (2000)" c. dokumentumának korszerűsítése. A BPD nem kőbe vésett: folyamatos frissítést és továbbfejlesztést igényel, ahogyan az alkalmazás és a tapasztalatok kialakulnak az Európai Unió országaiban és azokon kívül. Ennek szem előtt tartásával is egyetértés volt abban, hogy ezt a dokumentumot jelenlegi formájában is általánosan elérhetővé kell tenni, hogy a szélesebb nyilvánosság rendelkezésére álljon (EU 2005). 2.1. A Legjobb Gyakorlat Dokumentum fő szempontjai Az árvizek fenntartható megelőzésének, az árvízmentesítésnek és az árvízvédekezésnek a fontosabb szempontjait összefoglalva a dokumentum (EU 2005) a következőkre hívja fel a figyelmet: - az árvízi események a természeti folyamatok részét képezik, melyekre gyakorolt kedvezőtlen emberi hatásokat meg kell fordítani, ill. a jövőben meg kell előzni; - vízgyűjtő alapú árvízi stratégiára van szükség, mely előmozdítja a vízzel, a földterülettel és az ezekhez kapcsolódó erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységek koordinált fejlesztését, kezelését és megőrzését; - a természeti kockázatok megközelítése paradigmaváltást tesz szükségessé: a veszély elleni defenzív tevékenységről át kell témi a kockázatkezelésre és az árvizekkel történő együttélésre, különös tekintettel a ritkán előforduló eseményekre is; - a folyókat kísérő árterületek helyreállítására irányuló határokon átnyúló erőfeszítéseket tovább kell fejleszteni a víz visszatartás és az árvízi hatások csökkentése érdekében; - az árterek területhasználatával alkalmazkodni kell a fennálló veszélyekhez; - a nem-szerkezeti jellegű intézkedések, valamint a védekezés potenciálisan a vízzel kapcsolatos problémák hatékonyabb és hosszú távon fenntarthatóbb megoldásává válhatnak, és azokat elő kell mozdítani; - ugyanakkor a szerkezeti jellegű intézkedések (védművek) fontos elemek maradnak, de szem előtt kell tartani, hogy az árvízmentesítés soha sem abszolút mértékű és hamis biztonságérzetet kelthet. Figyelembe kell ezért venni a megmaradó kockázatot, beleértve a lehetséges meghibásodást és tönkremenetelt; - az árvízi előrejelzés és a figyelmeztetés az árvízkárok sikeres csökkentésének egyik előfeltétele, ezért a felelős hatóságok kellő időben megbízható árvízi figyelmeztetéseket, előrejelzéseket és tájékoztatást kell, hogy adjanak; - hangsúlyosan fontos a riasztáshoz, kimenekítéshez és a biztonsági intézkedésekhez szükséges felkészültség minden szinten történő megtervezése és kialakítása, beleértve a közvéleményt is; - rendszeres alapvető tájékoztatással és folyamatos képzéssel alkalmassá kell tenni mindenkit, aki elszenvedheti az árvízi események következményeit, hogy - ha lehetséges - megtegye saját óvintézkedéseit, és így jelentősen csökkentse az árvízkárokat.