Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

Arx'íz kezelés - európai trendek, hazai kihívások 87 - a szolidaritási elvet alkalmazva kell vízgyűjtőben gondolkodva megoldani a vízgazdálkodási problémákat, elkerülve annak egyik régióból a másikba való áthelyezését (pl. felvízi beavatkozásokkal az alvízi helyzet romlását); - az árvizek megelőzésének is az elővigyázatosság elvén kell alapulni, először mindent meg kell tenni a csapadéknak a helyszínen tartására, beszivárogtatására, a fölös vizet lokálisan kell tározni és csak ez után szabad a vizet bevezetni a vízfolyásba; - megfelelő kártalanítási rendszerrel kell segíteni az árvízkatasztrófák áldozatait gazdasági körülményeik és életfeltételeik mielőbbi helyreállításában, magán-, vagy társadalmi biztosítási megoldásokon, illetve a szolidaritást erősítő állami támogatásokon keresztül; - az elöntésnek kitett területeken preventív intézkedéseket kell tenni az elöntéseknek a vízi és szárazföldi ökoszisztémákra gyakorolt olyan kedvezőtlen hatásainak csökkentésére, amilyen a víz- és a talajszennyezés. Különbséget kell tenni az elöntések különböző fajtái és a problémákhoz járuló környezeti körülmények között. így például jelentős különbségek vannak egyrészt a hegy- és dombvidéki területek hirtelen elöntései között, ahol a kockázat csökkentése az innovatív, kisléptékű megoldásokkal elérhető, másrészt pedig a síkvidéki elöntések között, ahol mind a riasztási periódus, mind az árvízi események tartóssága hosszabb, és ahol nagyléptékű intézkedéseket kell tenni. 2.2. A Legjobb Gyakorlat Dokumentum fontosabb célkitűzései, szemlélete Szerkezetét tekintve a BPD három részből áll. Az 1. rész az alapvető elveket és megközelítéseket tartalmazza. A II. rész arról szól, hogyan kell az alapelveket és megközelítéseket a gyakorlat nyelvére lefordítani és megvalósítani. A következtetéseket a III. rész tartalmazza. A BPD kiemeli, hogy az árvíz természeti jelenség, a megelőzés, a mentesítés, a védekezés célja az árvízkárok elleni védelem, következésképp a kárpotenciál csökkentése - adekvát területhasználat révén - ugyanúgy, sőt adott esetben még inkább eredményre vezet, mint az árvíz csökkentése. A hazai jogrendben alkalmazott „helyi vízkár" fogalom a nemzetközi gyakorlatban ismeretlen; az ezzel a fogalommal jellemzett jelenséget árvíznek tekintik, mint ahogy az is, függetlenül attól, hogy helyi intézkedések szükségesek mind a preventív, mind az operatív megoldásokhoz (BPD I.B.l.g). A BPD igen nagy súlyt helyez a vízgyűjtő alapú, integrált regionális és interdiszciplináris, szükség esetén határokon átnyúló tervezésre, ezzel kapcsolatban az I.D.2., továbbá a II.A.3. és 5., illetve H.A. 9-12. pontokban foglaltak szerint: - a BPD szorgalmazza a nemzetközi együttműködés erősítését, melynek céljai, fontosabb elővigyázatos, megelőző jellegű komponensei: = a vízgyűjtő fenntartható jövőjének biztosítása, = kockázatelemzések és árvízi előrejelzések határokon átnyúló szinten történő készítése,