Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

Arx'íz kezelés - európai trendek, hazai kihívások 85 1.8. A társadalom tájékoztatása és konzultációk A VKI 14. cikke szerint: „1. A tagállamok segítik az összes érdekelt fél bevonását ezen irányelv teljesítésébe, különösen a vízgyűjtő gazdálkodási tervek elkészítésébe, felülvizsgálatába és korszerűsítésébe. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden vízgyűjtő kerület esetében a társadalom számára - ide értve a vízhasználókat is - elérthetők és véleményezhetők legyenek a következők: (a) a terv kidolgozásának ütemterve és munkaprogramja, beleértve a tervezett konzultációs intézkedésekről szóló közleményt is, legalább három évvel annak az időszaknak a kezdete előtt, amelyre a terv vonatkozik; (b) a vízgyűjtőre vonatkozóan feltárt jelentős vízgazdálkodási problémák közbenső felülvizsgálata, legalább két évvel azon időszak kezdete előtt, amelyre a terv vonatkozik; (c) a vízgyűjtő gazdálkodási terv kézirata, legalább egy évvel azon időszak kezdete előtt, amelyre a terv vonatkozik. Igény esetén hozzáférhetők azok a háttérdokumentumok és információk, amelyeket a vízgyűjtő gazdálkodási terv kéziratának kidolgozásakor felhasználtak. 2. A tagállamok a társadalom aktív részvétele és a konzultációk érdekében legalább hat hónap időtartamot biztosítanak a fenti dokumentumok írásban történő észrevételezésére. 3. Az 1. és a 2. bekezdés előírásait a korszerűsített vízgyűjtő gazdálkodási tervekre is ugyanúgy alkalmazzák, mint az első tervekre." A háttérdokumentumok és alapinformációk hozzáférhetőségének biztosításával kapcsolatos előírások tekintetében visszautalunk a vízgyűjtő gazdálkodási tervek tartalmi előírásainak legutolsó tételére, mely a tervek társadalmi véleményezésének hazánkban minden bizonnyal szokatlannak minősíthető szigorú eszközeit és alapfeltételeit képezik. 2. Az „árvízmegelőzés, árvízmentesítés és árvízvédekezés legjobb gyakorlata" dokumentum ajánlásai A „Legjobb Gyakorlat Dokumentum (Best Practice Document - a továbbiakban: BPD)" az EU, Norvégia, Svájc és az akkori tagjelölt országok víz-igazgatóinak Koppenhágában, Dániában 2002. november 21-22-én tartott informális találkozóján tett kezdeményezésből született, a találkozót megelőző időszakban előfordult rendkívüli árvizek nyomán érzett felelősség kifejezéseként. A víz-igazgatók felkérésére egy kis létszámú fogalmazócsoport jött létre Hollandia és Franciaország vezetésével, Németország és Magyarország, illetve az EU Környezetvédelmi Bizottság részvételével, mely a víz-igazgatók következő, Athénban, 2003. június 17-18-án tartott találkozójáig elkészítette a cím szerinti dokumentumot. A BPD az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (UN/ECE)