Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

72 Tóth Sándor-Ijjas Ist\>án integrált közösségi víz politika kidolgozásának szükségességét, leszögezve, hogy „...a Közösség környezeti politikájának a természeti készletek körültekintő és ésszerű használatával hozzá kell járulnia a környezet minőségének megőrzését, védelmét és javítását szolgáló célkitűzések teljesítéséhez, és a politikának az elővigyázatosság elvére és azokra az elvekre kell épülnie, amelyek kimondják, hogy megelőző intézkedéseket kell tenni, a környezeti károkat elsősorban a szennyező forrásnál kell orvosolni és a szennyezőnek fizetnie kell." - Preambulum (11). Alapvető a Preambulum (19) bekezdése, mely szerint: „Ez az irányelv a vízi környezet fenntartását és javítását célozza a Közösségben. A célkitűzés főként az érintett vizek minőségére irányul. A mennyiség szabályozása kisegítő elem a jó vízminőség biztosításában, ezért a jó vízminőség biztosítását célzó, a víz mennyiségi állapotára vonatkozó intézkedéseket is ki kell dolgozni." Ennek érdekében „Minden vízgyűjtőn törekedni kell a vizek jó állapotba hozására, és az ugyanahhoz az ökológiai, hidrológiai és hidrogeológiai rendszerhez tartozó felszíni és felszín alatti vizekkel kapcsolatban tett intézkedéseket koordinálni kell." Preambulum (33), arra kell törekedni, hogy a tagállamok „...legalább a jó vízminőségi állapotot elérjék a meglévő európai közösségi előírásokat figyelembe vevő, integrált intézkedési programok szerint szükséges tevékenységek meghatározásával és végrehajtásával. Ahol a jó vízminőségi állapot már létezik, ott azt fenn kell tartani." - Preambulum (26). „Az irányelvben rögzített célkitűzések elérése és az intézkedési programok kialakítása során a tagállamok szakaszolhatják az intézkedési program végrehajtását a teljesítés költségeinek elosztása érdekében." - Preambulum (29). A Keretirányelv a Környezeti célkitűzések c. fejezetben (4. cikk) előírja, hogy a hatálybalépést követő 15 éven belül (azaz 2015-ig) a tagállamokban el kell érni a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotát (a VKI-ban és annak V. mellékletében részletezett definíciók szerinti olyan állapotát, amikor annak ökológiai és kémiai állapota is legalább "jó" minősítésű). A szigorú előírások ellenére a VKI - figyelemmel a víztestek eltérő, az emberi tevékenységtől befolyásolt állapotára, illetve az egyes, a víztestek állapotát befolyásoló, ámde fenntartható emberi tevékenységekhez fűződő indokolt érdekekre, nemkülönben a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedések anyagi vonzatára - nem kíván lehetetlent. Már a Preambulum is kihangsúlyozza, és a későbbiekben a részletes feltételeit is megadja annak, hogy egyes esetekben kevésbé szigorú környezeti célkitűzések is megengedhetők, illetve az előírt határidők is módosíthatók, azonban ezeket alapos indokláshoz köti: „Ennek az irányelvnek a teljes és következetes teljesítése érdekében a határidők bármilyen meghosszabbítása csak elfogadható, egyértelmű és világos