Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

Arx'íz kezelés - európai trendek, hazai kihívások 73 indokok alapján lehetséges, amelyeket a tagállamoknak igazolniuk kell a vízgyűjtő-gazdálkodási ter\>ekben."' - Preambulum (30). „Olyan esetekben, amikor egy víztestet olyan mértékben befolyásol az emberi tevékenység, vagy annak természetes viszonyai olyanok, hogy jó állapotát lehetetlen vagy csak ésszerűtlenül költséges módon lehet elérni, kevésbé szigorú környezeti célkitűzések is megállapíthatók elfogadható, egyértelmű és világos indokok alapján, azonban minden gyakorlati lépést meg kell tenni a vizek állapota további romlásának megelőzésére." Preambulum (31). Vizsgálódásunk szempontjából még mindig a Preambulumon belül igen fontos szempontok az alábbiak: „(33) Minden vízgyűjtőn törekedni kell a vizek jó állapotba hozására, és az ugyanahhoz az ökológiai, hidrológiai és hidrogeológiai rendszerhez tartozó felszíni és felszín alatti vizekkel kapcsolatban tett intézkedéseket koordinálni kell. (34) A környezetvédelem céljából a minőségi és a mennyiségi szempontokat fokozottabban kell integrálni a felszíni és a felszín alatti vizek esetében egyaránt, figyelembe véve a víz természetes körforgását. (36) El kell végezni a vízgyűjtő jellemzőinek és az emberi tevékenységek hatásainak elemzését és a víz használatának gazdasági elemzését is. A tagállamoknak rendszeresen és összehasonlítható módon meg kell figyelniük a vizek állapotának javulását a Közösség egész területén. Ez az információ azért szükséges, hogy szilárd alapot nyújtson a tagállamoknak az e szerint az irányelv szerint megállapított célkitűzések elérését biztosító intézkedési programok kialakításához." Ezek a VK1 rendszerszemléletét, a víztestek összefüggéseit és egymásra való hatásuk figyelembe vételének fontosságát hangsúlyozzák, és megjelenik az egyik legfontosabb elem, amely az árvízvédelemmel való kapcsolat szempontjából is kulcsfontosságú, ez pedig a tevékenység és annak hatása. A Keretirányelv tehát a vizek jó állapotát meghatározó, arra hatással lévő teljes vízi környezet (a vízi ökoszisztémák és az azoktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek) további romlásának megakadályozása, állapotuk védelme és javítása érdekében fogalmaz meg célkitűzéseket, módszereket. Intézkedésekről, tevékenységekről beszél, azoknak a célkitűzésekkel kapcsolatos hatását vizsgálja anélkül, hogy a különböző vízgazdálkodási (vízkészlet-gazdálkodási, vízhasznosítási, árvízvédelmi, folyószabályozási, folyóhasznosítási stb.) tevékenységek végzésének szabályait meghatározná. A VKI szemszögéből ez nem is elsődleges, a lényeg bármiféle tevékenység meghatározott keretek között tartása a teljes vízi környezet, és ezáltal a vizek (legalább) jó állapotának elérése és fenntartása érdekében. itt, és a továbbiakban is az idézett jogszabály részleteken belüli kiemelések (dőlt, vagy félkövér betűk) a szerzőktől származnak, és a jobb megértést kívánják elősegíteni.