Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

Arx'íz kezelés - európai trendek, hazai kihívások 69 képviselője vett részt. A dokumentum megfogalmazásának érdekében 2003. május végéig három közbenső találkozót tartottak és az ülések közötti időszakban elektronikus levelezéssel, csoportmunkával fejlesztették ki a dokumentum szövegét; az Európai Unió (EU), Norvégia, Svájc és a tagjelölt országok víz-igazgatóinak Athénban, 2003. június 17-18-án tartott értekezlete megtárgyalta ,Az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata" c. dokumentumot [eredeti címén Best Practices on Flood prevention, Protection and Mitigation, rövidebben Best Practice Document (BPD)]. A BPD az ENSz Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) "Irányelvek az árvizek fenntartható megelőzéséhez" c. dokumentumának (UN/ECE 2000) egy korszerűsítése és tartalmazza mind a Berlini Konferencia, mind a Budapesti Kezdeményezés, mind a Bonni Munkaértekezlet eredményeit, bár nem korlátozódik azokra. A dokumentumot a még felmerült kisebb észrevételek és kiegészítő javaslatok beépítését követően véglegesítették és közzétették (EU 2005). A tagországok és tagjelölt országok víz-igazgatói javasolták, hogy a „legjobb gyakorlat dokumentum" magasabb EU fórumokon történő továbbvitelének előkészítésével párhuzamosan az országok ismertessék meg ezzel a szakmabelieket, az érintetteket. Ennek megfelelően az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata dokumentum megtalálható magyarul a www.vizugy.hu internetes honlapon, az Árvízvédelem témakör alatt, valamint magyar és angol nyelvű szövege letölthető a www.kvv.hu/vizugy honlapról. Az árvizek megelőzése és kezelése terén az európai folyamatok két fő síkon, az EU, és az ENSz-EGB szintjén szerveződtek. Az EU szintjén a legerőteljesebb folyamat egy holland kezdeményezés, melynek fő célkitűzése kettős: egyfelől a BPD minél magasabb szintű beillesztése az Unió jogrendjébe, de legalábbis orientáló jellegű intézkedései közé, másfelől egy EU Cselekvési Terv megalapozása, mely elősegíti a közösségi problémakezelést. Árvízi szempontból is a legnagyobb jelentőséggel 2000/60/EK Víz Keretirányelv bír. Az ENSZ-EGB (amely felöleli az EU-ban tagsági viszonnyal nem rendelkező és nem csatlakozó államok körét is), Berlinben, 2004. június 21-22-én konferenciát rendezett, amelyen fenntartható árvízmentesítés irányelvei" érvényesülését, gyakorlati megvalósításának módját és eredményeit vették számba. 1. Az EU Víz Keretirányelv (VKI) Az Európai Közösség a múlt század hetvenes éveinek közepétől a vizeket védő jogszabályok sorozatát léptette hatályba, a vizek állapota azonban nem javult a kívánt mértékben, sőt egyes esetekben tovább romlott. Ezért a kilencvenes évek elején elkezdték keresni, hogyan lehetne jó állapotba hozni az európai vizeket. Az évtized