Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

70 Tóth Sándor-Ijjas Ist\>án közepén jelentős alapozó munka volt az EUROWATER projekt (Szlávik 1996, 1998, Correia 1998, Szlávik-Ijjas 1998, Ijjas-Szlávik 2000), amelyre alapozva az Európai Unió (EU) új víz-politikát fogadott el és ennek érvényesítéséhez és végrehajtásához közel öt évig tartó viták során - 2000. december 22-én hatályba léptették az ún. Víz Keretirányelvet (a továbbiakban VKI vagy Keretirányelv). A Víz Keretirányelv az új víz-politika érvényesítésének egyik legfontosabb eszköze, amely mérföldkövet jelent Európa vízgazdálkodásában, hiszen azt a világviszonylatban is egyedülálló célt tűzték ki, hogy 2015 végéig jó állapotba hozzanak az EU tagállamok területén minden felszíni és felszín alatti vizet akkor, ha ez a szakmai és tudományos ismeretek alapján lehetséges, elviselhető költséggel megvalósítható és a jó állapotba hozáshoz szükséges tevékenységek nem sértik súlyosan a közérdeket. A Víz Keretirányelv teljes elnevezése: ,Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén ' egy jogszabály (teljes szövege megtalálható magyarul és angolul a www.vizugy.hu internetes honlapon). Ezt a jogszabályt az EU tagállamai végrehajtani kötelesek, oly módon, hogy „legkésőbb 2003. december 22-ig hatályba helyezik azokat a törvényeket, rendeleteket és egyéb végrehajtási rendelkezéseket, amelyek megfelelnek ezen irányelv követelményeinek. A Bizottságot mindezekről haladéktalanul tájékoztatják." (24. cikk 1. pont). A VKI egy meglehetősen terjedelmes (a főszöveg 21 oldal, a mellékletekkel együtt teljes terjedelme 77 oldal) dokumentum. Szerkezeti felépítését összefoglalóan az I. táblázat tartalmazza. A továbbiakban áttekintjük a VKI legfontosabb tartalmi kérdéseit, de elsődlegesen azoknak az árvizekkel, az árvízvédelemmel való kapcsolata szempontjából. I. táblázat. Az EU Víz Keretirányelv tartalma Preambulum 1. cikk A cél 2. cikk Fogalom-meghatározások 3. cikk Az igazgatási intézkedések összehangolása a vízgyűjtő kerületekben 4. cikk Környezeti célkitűzések 5. cikk A vízgyűjtő kerület jellemzői, az emberi tevékenység környezeti hatásainak felülvizsgálata, és a víz használatának gazdasági elemzése 6. cikk A védett területek nyilvántartása 7. cikk Az ivóvíz kitermelésére használt vizek 8. cikk A felszíni vizek állapotának, a felszín alatti vizek állapotának és a védett területeknek a monitoringja 9. cikk A vízi szolgáltatások költségeinek visszatérülése