Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

630 Pannonhalmi Miklós - Sütheö László nos stratégiát dolgoz ki. Eszerint a térség vízpótlását (Fertő-tó vízpótlás és Fertőzug öntözés) a Rába vízgyűjtőterületéről szeretnék megoldani. A vízpótlás szükségességének és lehetőségének megítéléséhez számos tényezőt meg kell vizsgálni. E tekintetben nem elegendő a Fertő-tó vízgyűjtőjének ökológiai, hidrológiai, vízminőségi feltárása, hanem a Rába, a Hanság és a Fertő-tó teljes vízgyűjtőjének az EU Víz Keretirányelv szerinti komplex vizsgálata szükséges. A tó vízszintjét befolyásoló jelenlegi zsilipkezelési szabályzat elsősorban az árvízi biztonságot szolgálja. Időközben 2003-ban befejeződött a Rábca és a Hanság-főcsatorna levezetőrendszer rekonstrukciója, így a korábbi időszakhoz képest számottevően nagyobb (a rekonstrukciós terv szerint 15 m

3/s) vízhozam vezethető le a Fertő-tóból. Ez minden bizonnyal lehetővé teszi a szabályozási vízszintek emelését, ami pedig az osztrák hasznosítási igényként megjelenő vízpótlás újragondolását is eredményezi. A vízszintemelés mértékét részletes vizsgálatok alapján kell meghatározni, melyben vizsgálni kell a belvízi levezetés lehetőségét, a dunai és rábai árvizek egybeesését a Fertőtó árvizeivel, illetve a különböző mértékű //rvű-árhullámokkal. A vízszintemelés hatására gyakoribb lesz a vízlevezetés, ami a tó vízcseréjének felgyorsulását eredményezheti. Ennek vízminőségi kihatásai lehetnek. A vízszintemelés azonban csak hoszszú távon eredményezheti a vízszint növekedését és a tó vízszintváltozásának további csökkenését fogja eredményezni, melynek ökológiai hatását is vizsgálni kell. 1.5. Következtetések A sekély mélységű Fertő-tó rendkívüli mértékben kitett a meteorológiai változásoknak. A tó vízszintjének változása jelentősen csökkent a vízszintszabályozás óta. A hosszúidejű csapadékadatok alapján azonban kijelenthető, hogy az elmúlt évekhez hasonló, sőt annál súlyosabb aszály is kialakulhat a Fertő-tó vízgyűjtőjén, tehát az elmúlt évekhez hasonló mértékű vízszintcsökkenés is kialakulhat. A tó szabályozási vízszintjének emelését a levezetőrendszer rekonstrukciója lehetővé teszi, annak mértékét az árvízi és belvízi biztonság figyelembe vételével körültekintően kell meghatározni. A vízszintemelés a tavalyi évhez hasonló alacsony vízállás kialakulásának valószínűségét csökkenti, de tartós aszály idején továbbra is számítani lehet 115,30 m A. f. alatti vízszintek kialakulására. 2. Vízkémiai komponensek elemzése 1970-2003 A Fertő-tó vízének első, ismert kémiai vizsgálatát 1902-ben végezték el. A 20as és 30-as években expedíciós jellegű vizsgálatokra került sor néhány komponens vonatkozásában. Részletesebb, több kémiai komponenst is felölelő vizsgálatok az 1960-as évek elejéből származnak. A magyar tórészen a rendszeres vízminőségi vizsgálatok 1968-ban kezdődtek, a törzshálózati mintavételi rendszer keretében. 1973 óta a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság határozata alapján közös vizsgálatokat és értékeléseket is végez a két ország.