Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Fekete Jenő György: A "két kultúra" és a környezetvédelmi innováció

Vízügyi Közlemények, LXXXVI. évfolyam 2004. évi 3-4. füzet A „KÉT KULTÚRA" ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI INNOVÁCIÓ DR. FEKETE JENŐ GYÖRGY Charles Percy Snow (\959) természettudós és író az ötvenes évek végén publikált először a „két kultúra és a tudományos forradalom" címmel. A Cambridge Egyetemen elhangzott előadásaiban a műszaki tudományok megfakulásának alapvető okát a humán és műszaki tudományok éles elkülönülésében, a szellemiség alkotó erejének eltorzulásában látta. Míg az egyes emberek igyekeznek saját ismereteiket, tudásukat minél szélesebb területre kiterjeszteni, addig a társadalom alapállása a gyakorlatban szokatlanul eltérő intellektuális életet eredményez. Még a hasonló társadalmi gyökerekkel bíró, azonos származású, hasonló intellektuális környezetben nevelődő, közel azonos intelligenciájú és keresetű emberek is alig, vagy egyáltalán nem kommunikálnak egymással, és két jellegzetes társadalmi csoportot alkotnak, az „engineering" és a „szavak" entellektüeljeit. Snow (1963) mindkét társadalmi csoport hiányosságait igyekszik kigúnyolni. Nem kételkedik a műszaki tudományok gyakorlati fontosságában, ezért hiányolja, hogy a humán műveltségű emberek nem fordítanak elég időt a természettudományi és a műszaki ismeretek megszerzésére. Ugyanakkor a mérnök kollégák nagy részét szakbarbárnak kiáltja ki, akik nem rendelkeznek társadalmi helyzetükhöz méltó humán műveltséggel. Snow hisz abban, hogy a természettudomány törvényeinek és fogalmainak ismerete egyenrangú a „mindent elolvasás" képességével, de nem lehet azonos a „mindent leírás" kényszerével. Az előző új léptéket ad a mérnöki alkotó képességnek, az utóbbi leszűkíti és uniformizálja azt. 1. Mit jelent a századvég paradigma-váltása? A „két kultúra" elméletének gyakorlati érvényesülése egységessé tette a mérnök-társadalmat, elősegítette a mérnöki alkotó tevékenység folyamatának, a kutató, fejlesztő és tervező mérnöki tevékenység összhangjának megteremtését. Ugyanakkor a XXI. század nagy kihívásának tekinthető „tudástársadalom" elmélet kezdeti félreértelmezése fellazítja ugyanezen kapcsolatokat. Jó példa erre a környezetvédelem, ahol az intézkedések helyességét az interdiszciplinaritás, valamint a politikai, gazdasági, társadalmi és műszaki síkon hozott döntések egyensúlya biztosítja. A környezetvédelemben mindkét „kultúra" részt követel, különválasztva a műszakigazdasági és a politikai-társadalmi megközelítést. A politikai-társadalmi kultúra, melyet akár a „harmadik kultúrának" is nevezhetünk, a mérnök-társadalmat kiáltja A kézirat érkezett: 2005.XI.25. Dr. Fekete Jenő György, mérnök, gazdasági mérnök, egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, Poliack Mihály Műszaki Kar.