Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Nagy László: Gátszakadás a Bárna-patakon

Gátszakadás a B

ärna-patakon 571 - A vízügyi hatóság 2003. augusztus 1-i, a leürítésre, a vizek szabad tovább folyásának biztosítására, valamint a továbbépítés leállítására vonatkozó kötelező határozatának végrehajtását annak ellenére elmulasztották, hogy az előterjesztett fellebbezésnek halasztó hatálya nem volt (a határozatot a II. fokú hatóság október 28-án helybenhagyta). - Az építés megtiltására vonatkozó határozat kézhezvételét követően, a kötelezésnek ellenszegülve, folytatták a gátépítési munkákat. A ábra és videó dokumentáció valamint geodéziai felmérés alapján jól azonosítható a töltés magasságának növekedése, valamint az egészen friss földmunka nyomok az építést leállító augusztusi határozat után. - A vízügyi hatóság 2003. augusztus 27-i, a hossztöltés elbontására vonatkozó kötelező határozatát nem hajtották végre (hozzá kell tenni egyrészt, hogy itt a fellebbezésnek halasztó hatálya volt, másrészt, hogy a határozatot a II. fokú hatóság október 28-án helybenhagyta). - Arra utaló adat vagy információ nincs, hogy a károkozó a kárelhárításában, illetve mérséklésében megtette volna az általában elvárható intézkedéseket. - A tározó hossztöltésének a gázvezetékre építésével megsértették a gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetére vonatkozó - ez esetben nem vízjogi - szabályokat (meg kell jegyezni, hogy ez a gátszakadás kialakulásában még közvetetten sem jutott szerephez). - A hossztöltés megépítésével önkényesen megváltoztatták a víz szabad lefolyását, az oldalvizek nem juthattak el a befogadóig; részben ezért a tározó mellett haladó erdészeti úton lehetetlenné vált a közlekedés (meg kell jegyezni, hogy ez a gátszakadás kialakulásában még közvetetten sem jutott szerephez). 3. A szakértői vizsgálatok megállapításai 3.1. Építési hiányosságok A gátszakadás okát vizsgáló bizottság által feltárt építési hiányosságok alapvetően abból származnak, hogy az engedélyezési tervtől lényegesen eltérő műszaki megoldások valósultak meg, s a vízi létesítmények megfelelő szakmai kontrol nélkül épültek. 3.2. Hidrológiai és hidraulikai vizsgálatok eredményei A hidrológiai vizsgálatok elsősorban a tározóból - a szakadás után - kiömlött víz térfogatának meghatározására irányultak. Ehhez a Zagyva folyón a Bárna-patak betorkollása alatt üzemelő Nemti-Dorogháza vízrajzi állomásnak a szakadást követő időszakra vonatkozó vízállás és vízhozam adatait használták (2. ábra). A töltésszakadás hatására kialakuló árhullám mintegy 0,80 m-es vízszintnövekedést okozott a tározótól mintegy 16 km-re lévő mérőszelvényben. Itt az árhullám tetőzésére 2003. november 2-án éjjel 2 óra 15 perckor került sor. A vízhozam adat-