Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
3-4. füzet - Nagy László: Gátszakadás a Bárna-patakon
572 Nagy László 2. ábra. Árhullámkép a Nemti-Dorogháza vízrajzi állomáson Figure 2. Hydrograph of the gauging station Nemti-Dorogháza sorból megállapítható, hogy a levonult árhullám tömege - levonva belőle a Zagyvából származó alapvízhozamot - mintegy 240 000 m 3, amely kb. ± 10%-os bizonytalanságot tartalmaz. A tározótól a mérőszelvényig bekövetkező vízveszteségek figyelembe vételével nagy biztonsággal megállapítható, hogy a tározott vízmennyiség ennyi, vagy ennél nagyobb volt. A Báma-patak átlagos vízhozamainak elemzése alapján megállapítható, hogy őszi időszakban átlagosan mintegy 0,030-0,035 m 3/s vízhozam érkezik, ami havonta kb. 85 000 m 3 víztömeget jelent. Ennek figyelembe vételével a meder teljes elzárása után - még a jelentős szivárgási veszteséget is számításba véve - néhány hónap alatt bekövetkezhetett a tározó túltöltődése. A gátszakadást közvetlen megelőző időszakban hullott csapadékból a tározóba érkező vízmennyiség nagyságát vizsgálva megállapítható, hogy 2003 szeptemberében mintegy 30, októberében pedig 60 mm csapadék hullott a térségben. Az utolsó két hónapban a 22,3 km 2-es vízgyűjtőterületről, 10%-os lefolyás figyelembe vételével 200 700 m 3 víz érkezhetett a tározóba. A csapadék és lefolyás adatok figyelembe vételével rögzíteni lehet, hogy szélsőségesen nagy, árvízi viszonyokra jellemző vízhozam nem alakult ki a zárógát feletti mederszakaszon (1. ábra). Erős vélelem szól amellett, hogy a mederáttöltést jóval korábban - egyes adatok szerint már 2003 tavaszán - elvégezték. Ezek alapján ugyancsak valószínűsíthető a jelentős duzzasztási szint emelés, illetve a 200 000 m } feletti tározás. A tározott vízmennyiség növekedése - a 2003. év elvi engedély kérelemben szereplő vízfelszín adat figyelembe vételével (nem véve számításba a vízfelület növekedését a duzzasztási szint növekedésével) - 1 m-es tározó vízszint emelkedés esetében kereken 77 000 m 3-re tehető. A geodéziai mérésekkel is alátámasztott szá-