Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Konecsny Károly: A felső-tiszai közös magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszer egy éves üzemelésének értékelése

Vízügyi Közlemények, LXXXVI. évfolyam 2004. évi 3-4. füzet A FELSŐ-TISZAI KÖZÖS MAGYAR-UKRÁN VÍZRAJZI TÁVMÉRŐ RENDSZER EGY ÉVES ÜZEMELÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE DR. KONECSNY KÁROLY Az 1998-2001. időszak árvizei meggyőzően bizonyították azt a korábban is is­mert tényt, hogy a Felső-Tiszán és mellékfolyóin az év bármely időszakában lehet szá­mítani magas és heves árhullámokra, és azt, hogy a vízszint-emelkedések a magyar­ukrán határszelvénynél akár 24 óra alatt is elérhetik a védekezés szempontjából kriti­kus értékeket. Ez a hidrológiai adottság meghatározza az árvizek elleni védekezés le­hetséges megoldásait, és benne az adat-és információgyűjtéssel, tárolással és feldolgo­zással szembeni követelményeket. A felső-tiszai közös magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszer feladata tehát, a gyors és jó minőségű, megbízható adatgyűjtés és adatszol­gáltatás, a vízgazdálkodási és vízkárelhárítási döntések hatékonyabbá tétele, a hidro­lógiai előrejelzések pontosságának javítása, időelőnyének növelése. E célok elérése ér­dekében a távmérő rendszer vízállás, vízhőmérséklet, csapadék, léghőmérséklet, víz­hőmérséklet, talaj vízállás adatokat mér 22 magyar és 15 (14+1) ukrán területen lévő távmérő állomáson és a mért adatokat URH rendszeren továbbítja a nyíregyházi és ungvári központokba. A két központ között az adat-és beszédátvitel mikrohullámú rendszeren keresztül valósul meg. A mért adatokat az illetékes intézmények az árvíz-, belvíz és vízminőségi védekezés, a vízrajzi tevékenység, egyes üzemirányítási felada­tok, a csapadékradar kalibrációja és más vízgazdálkodási területen hasznosítják. A hazai, és ezen belül a felső-tiszai vízrajzi távmérő és informatikai rendszerek kiépítésének, illetve a térség nemzetközi együttműködésének történeti áttekintése СPuskás-Karsai 1974, Illés-Domokos 1989,Illés 1995, 2002, Illés-Konecsny 1995, Szlávik-Buzás-Illés-Tarnóy 1997, Bikfalvi-Hamza 1998, Domahidy-Puskás 1998, Szlávik 1999, Konecsny 2000, 2003, Pasche E.-Kraßig S.-Schlienger 2002) után, bemutattuk (Konecsny 2003) a Felső-Tisza magyarországi vízgyűjtőrészén kiépített vízrajzi távmérő rendszert, a kárpátaljai vízgyűjtőrészre vonatkozó fejlesztési el­képzeléseket. Most a rendszer ukrán területen történt bővítésének egy fontos szaka­sza befejeződött és 2003. október 30-án ünnepélyes keretek között a magyar és uk­rán szakminiszterek átadták üzemelésre. Azóta folyamatos a rendszer működése és óriási mennyiségű vízrajzi, hidrometeorológiai és üzemelésre vonatkozó műszaki adat gyűlt össze. Az üzemeléssel-karbantartással kapcsolatos pozitív és negatív ta­pasztalatok kiértékelése hasznos lehet egyrészt a jobb munka érdekében, de ezek a tapasztalatok felhasználhatók a későbbiekben, más vízgyűjtőkön kiépítésre kerülő rendszerek tervezésénél, kivitelezésénél, üzemeltetésénél is. A Kézirat érkezett: 2006.X.26. Dr. Konecsny Károly oki. geográfus, Ph.D.. hidrológus, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság víz­rajzi csoportvezetője, főtanácsosa

Next

/
Thumbnails
Contents