Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Konecsny Károly: A felső-tiszai közös magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszer egy éves üzemelésének értékelése

546 Konecsny Károly 1. A jelenleg működő rendszer kialakítása A kárpátaljai vízrajzi távmérő rendszer (1. ábra) kibővítéséhez a magyar kor­mány 2000. évben 100 millió Ft értékű segéllyel megalapozta, hogy a magyarorszá­gi rendszerrel egységes, a távmérés és nemzetközi automatikus adat-forgalmazást biztosító URH és mikrohullámú hálózat gerince kiépüljön. 1. ábra A Felső-tiszai közös magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszer helyszínrajza Figure I. Layout of the joint Hungarian-Ukrainian hydro-telemetric system of the Upper Tisza Basin A nyíregyházi és az ung\>ári központot nagy sávszélességű mikrohullámú adat­átviteli csatornával kötötte össze és az adatok kölcsönös továbbítására 5 percenkén­ti gyakorisággal került sor. Ekkor Kárpátalja területén a vízrajzi távmérő rendszer 11 egységből tevődött össze: Ungvári központ; 8 URH automata átjátszó állomás: Ungvár (Uzsgorod), Huszt-Rakasz (Huszt-Rokoszovo), Jávornyik, Pláj, Munkács (Mukacsevo), Alsókalocsa (Kolocsava), Kraszna, Rahó-Tyerentyin (Rahiv-Tyerentyinf valamint két távmérő állomás: Técső (Tjacsiv) és Huszt-Rakasz (Illés 2002, Konecsny 2003). Ez az állomáshálózat még messze elmaradt azonban a hidrológiai sajátosságok által megkövetelt állomás sűrűségtől és a hírközlő rendszer adta lehe­tőségektől is. A felső-tiszai árvízvédelmi információs rendszer összehangolt fejlesz­tését három fő cél elérése érdekében kellett és kell tovább folytatni: az árvízi riasz­tás és előrejelzések időelőnyének növelése, a vízállás és vízhozam előrejelzések megbízhatóbbá tétele, a teljes árhullámkép előrejelzése folyamatos előrejelzéssel.

Next

/
Thumbnails
Contents