Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Nagy László: Az 1876. évi Duna-völgyi árvízkárok

Az 1876. évi Duna-völgyi árvízkárok 513 Ajég március elsején a felmelegedés hatására mintegy varázsütésre eltűnt, de a károkat fokozta a második árhullám, mely a már elöntött öblözetekből nem engedte ki a vizet. Ez a második árhullám Bajánál már a jegesnél 36 cm-rel magasabban tetőzött, és lentebb ez okozta a kiöntéseket, gátszakadásokat. A Kárpát-medence mintegy 1000 km hosszú Duna-szakaszán nem volt egyetlen kilométer sem, ahol pusztítás nélkül haladt volna tovább a folyó, nem volt egyetlen árvízvédelmi öblözet sem, amelyik ne lett volna elöntve. Az árvíz tetőzése április elsején hagyta el a Kárpát-medencét de a nagyvíz csak augusztus végére szűnt meg a Vaskapunál, az elöntések pedig a nyár derekára tértek vissza a folyóba. Az árvíz tartóssága (a medernél magasabb vízállás) a Kárpát-medence alsó szakaszán elérte az öt hónapot (II. táblázat) A pozsonyi vízállás csaknem három hétig volt hat méteres magasság közelében, ellentétben a II. táblázatban említett 2 nappal. 2. Budapest Az 1876. év eleji dunai jeges árvíz 8,67 méteren tetőzött Budapesten. A jeges árvíz az újonnan készült védművek és az 1838. évi jeges árvíz után végrehajtott folyószabályozás sikeres próbája volt. Talán a legfontosabb eredményként könyvelhető el, hogy a szabályozási elképzeléseknek (A Soroksári-Duna-ág lezárása és az összeszorított meder következtében a kisvíz szintje kb. 90 cm-rel megemelkedett, ami elősegítette, hogy kisvízi jégtorlasz ne alakuljon ki) megfelelően jégtorlasz közvetlenül a főváros alatt nem keletkezett, csak Budafok alatt és Ercsinél volt a Promontori-ág szabályozatlansága miatt. Ugyanakkor az árvíz megmutatta a fejlesztési irányokat is. Budapesten a károk nagy része a budai oldalon keletkezett, ahol a part a vízmércére vonatkoztatva, átlagosan 18 láb (-5,4 m) magasságú volt (Óbudán ennél alacsonyabb), míg a károk másik része a Viktória gát szakadásának eredményeként alakult ki, nem beszélve a nyílt árterek és a Margit-sziget káráról. (Kada, Horovicz 1876) 3. A miniszterelnök árvízi beszámolója Ferenc Józsefnek Ferenc József Magyarország apostoli királya végig nagy figyelemmel kísérte a Duna- és Tisza-völgyi árvizet. Tisza Kálmán miniszterelnök rendszeresen írásban tájékoztatta az árvíz alakulásáról, de a király kihelyezett szárnysegédje útján naponta kapott információt. A Miniszterelnök 1876. február 29-i levelében részletesen beszámolt az árvíz és árvízvédekezés pillanatnyi helyzetéről. Ez a levél kiválóan foglalja össze a legfontosabb árvízi eseményeket: „Legkegyelmesebb Úr! Folyó évi február 24-én kelt legalázatosabb felterjesztésemben bátorkodtam császári és apostoli királyi Felségednek jelenteni, hogy az ország területén létező legtöbb folyam vize rendkívül megdagadván, ezek mentében mindenütt árvízveszély