Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
3-4. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: Vízgazdálkodás a globalizálódó világban
466 Orlóci István - Szesztay Károly Helyzet feltárás Analitikus tervezés összefoglalás és közreadás О m Kiindulási feltételek és eredmények »(kormányzati és politikai vezetők számára) Ágazatközi konfliktusok és közös • lehetőségek (koordinációs bizottságok és központi titkárságok S2ámára) Piac— konform lehetőségek és szabályozósok (vállalkozói tevékenység "és gazdaság politikai irányítás számára) Adatbázis, módszertan, eljárásbeli megoldások (a tervtanulmányt hasz"nosTtó és kiegészítő szakintézmények számára) 8. ábra. A III. Országos Vízgazdálkodási Keretterv szerkezeti vázlata Figure 8. Structural scheme of the Third National Water Management Master Plan of Hungary sának értékelő elemzéséből leszűrhető következtetések természetesen csak akkor válhatnak a politikai irányítás támaszává, ha az analitikus tervezést megfelelően tágkörű, technológia- illetve környezet-orientált helyzetértékelő tanulmány előzi meg (lásd a 8. ábra baloldali mezőjét). Hasonlóképpen, az analitikus irányzatú tervezés eredményeiből és következtetéseiből leszűrt ágazat-politikai elvek és határfeltételek csak akkor válhatnak a hatósági irányítás és a piac-szabályozás hatékony eszközévé, ha a tervezőmunka informatikai bázisáról és következtetéseiről a különféle feladatkörű gazdasági-közigazgatási intézmények sajátos szempontjaihoz és döntési feltételeihez igazodó kiadványok (összefoglaló ismertetések, adatgyűjtemények, hatástanulmányok, stb.) is készülnek (lásd a 8. ábra jobb oldali mezőjét). A gazdasági és környezeti politika megfogalmazásának ma még általánosan jelentkező informatikai hiányosságai (amelyeket az ábrákhoz fűzött megjegyzések csak nagyon vázlatosan tekintenek át) a nemzetközi fórumok ajánlásainak megvalósítását már csak azért is hátráltatják, mert a tételes és számszerű határértékek és összefüggések hiányában a természeti környezet védelmére tett intézkedések és beavatkozások eredményét nem lehet a gazdasági mérlegelésekben elvárt konkrétsággal és tárgyszerűséggel jellemezni. Amikor tehát ezen intézkedések társadalmi-gazdasági hatékonyságának kérdésével szembesül a döntéshozó, a megvalósításhoz szükséges ráfordítások oldaláról tételes és pontos költség-tényezőket kell összehasonlítania meglehetősen bizonytalan és többnyire csak verbálisan leírható ökológiai és környezeti érték-növekedéssel. Az előzőeknél is szerteágazóbbak azok az akadályok és konfliktus-források, amelyek a politikai irányítás piac-függőségéből, illetve a két hatalmi ágazat kapcsolatának rendezetlenségéből származnak. A piac társadalmi szerepét tekintve eszközjellegű tényező, és csak akkor válik öncélúvá, ha nem kap politikai irányítást, vagy