Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Gayer József: A települési csapadékvíz-elhelyezés aktuális problémáiról

A települési csapadékvíz-elhelyezés időszerű problémáiról 445 Használat WC öblítés tisztogatás Fogyasztás liter/fő/nap mosógép vízfogyasztása 24 5 12 Éves viszonylatban fentiek 58,4 m

3 felhasználást tesznek ki. Ehhez járul hozzá a kertlocsoláshoz használt mennyiség, mely 60 liter/m

3/év öntözési igény és 120 m

2es kert mellett 7,2 m

3. Összesen tehát 65,6 m

3/év reálisan becsülhető, nem ivóvíz minőségű igény áll szemben 67,5 m

3/év összegyűjthető mennyiséggel. A kielégítés biztonságához, természetesen tározóra van szükség. Célszerű ez esetben két külön ciszterna építése a ház és a kert igényeihez alkalmazkodva. Egy havi tartózkodási időt feltételezve kb. 5 m

3-es tározóra van szükség a ház számára, míg a kerti locsoláshoz szükséges mennyiséget a vegetációs időszak (hat hónap) figyelembe vételével célszerű ciszternában tárolni. A csapadékvíz megfelelő előtisztítását biztosítani kell, melyre számos megoldás létezik (előszűrő akna, csőszűrő, szűrőkosár, stb. Dulovicsné 2003). Algásodás veszélye miatt a felszínalatti ciszterna kiépítése javasolt. A városiasodás folyamata - minden előnyével és hátrányával - megállíthatatlannak látszik a világban. Az a puszta tény, hogy ma gyakorlatilag minden második ember városlakó a Földön és ez az arány a fejlett országokban még nagyobb, illetőleg a fejlődőkben meredeken emelkedik, olyan vízgazdálkodási következményekkel jár, melyek kezelése a hagyományostól eltérő felkészültséget, módszereket és szemléletet igényel. Hazánkban a városias területek kiterjedésének mértéke az agglomerációs gyűrű fejlődésével, a zöldmezős beruházásokkal, bevásárlóközpontok kialakításával, az emberek elővárosokba költözésével növekszik. A javuló komfort újabb problémát jelent a vízgyűjtő eredeti jellemzőinek megváltoztatása miatt. Az önkormányzatok, érthető okokból, nincsenek mindenütt felkészülve a komplex szakmai feladatok ellátására. Ugyanakkor az EU követelményeknek való megfelelés további terheket ró a közösségekre. A hatalmas összegeket felemésztő csatornázási program, melynek véghezvitele a jelen és a közeljövő feladata, számos lehetőséget rejt a csapadékvíz gazdálkodás fenntartható módon történő megvalósítására. A szakterület kutatásának és az eredmények alkalmazásának gazdasági haszna és hosszú távú környezeti kihatása a csatomázás jelenlegi fejlesztési üteme mellett nyilvánvaló. A hatalmas összegű beruházásokhoz képest a kutatás-fejlesztés anyagi igényei elhanyagolhatók, ugyanakkor a megbízhatóbb tervezés és méretezés, a különböző alternatívák tekintetbe vétele jelentős anyagi megtakarítást és a fenntarthatóhoz közelítő megoldásokat képes eredményezni. Utóbbinak a közvetlen haszna nem minden esetben mérhető, de a környezeti elemek védelme, adott esetben rehabilitációja ugyancsak közügy. A külföldi eredmények átvétele, bár számos esetben hasznos, nem mindig eredményes, az adott esetben eltérő körülmények miatt, vagyis az adaptációt körültekintően kell végezni. 3. Összefoglalás