Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Gayer József: A települési csapadékvíz-elhelyezés aktuális problémáiról

446 Gayer József A települési vízgazdálkodás két gazdálkodási egység, a város érdekszférája és a vízgyűjtőterület metszéspontjában áll és mindkét egység szempontjainak meg kell feleljen. Ez csak úgy képzelhető el, ha a várostervezés folyamatába szervesen beilleszkedik a városi vízgazdálkodás, a várostervező a vízgazdálkodási szakemberrel együtt dolgozik a hosszú távú tervek kialakításán. A városképre, a felszín kialakítására pedig a vizes infrastruktúrán belül a csapadékvíz elhelyezésének, illetve elvezetésének van a legnagyobb hatása. A városi környezet alakításában, a tájépítészet fejlesztésében nagyobb szerepet kell adni a csapadékvíznek, annak elhelyezése, kezelése a városkép alakításában, az esztétikai értékek megjelenítésében speciális szerepet jelenthet. Erre lehetőséget kínál a csapadékvíznek a keletkezéshez közeli elhelyezése, rekreációs lehetőséget és élőhelyet is biztosító kialakítással. Ez a megoldás egyben segít a várost a sokak által elvált formára, az élő szervezet mintájára kialakítani, melyben a víz, az éltető elem szerepét kapja. A városi felszíni lefolyás útvonala a mindennapi városi tevékenység, építkezések, közlekedés, szemetelés stb. következtében szennyezett, különösen hosszabb száraz időszakot követően. Ehhez járul még a csatornában korábban leülepedett anyagok felkeverődése, továbbá a csapadék által átöblített atmoszféra nedves kiülepedéséből származó szennyezés. Az összhatás a lefolyás első időszakában azt eredményezi, hogy a tisztának hitt csapadékvíz a háztartási szennyvíz mértékét meghaladóan szennyezett. A terhelés stressz-szerűen érheti a csak kisebb hígítást biztosítani képes befogadót, ezért a csapadékvíz kezelése minőségi szempontból szükséges. A mennyiségi szempontból történő kezelés, illetve gazdálkodás (tározás) jól kiegészítheti a minőségi jellegű beavatkozást. A hasznosítható vízkészletek csökkenése világszerte tapasztalható tendencia. A feltételezett éghajlatváltozás várható kedvezőtlen hatása az időjárási szélsőségek gyakoribb előfordulását eredményezheti, mely ugyancsak negatív hatással lesz a készletek elérhetőségére. Ezen túlmenően az ivóvíz ára számos tényező miatt emelkedik, illetve ezzel egy időben a háztartási komfortszint emelkedése vízigény növekedését idézi elő. Mindezen tényezők - még a gazdaságilag fejlett országokban is - előtérbe hozták a telken belül lehulló csapadékvíz hasznosításának gondolatát. A települési csapadékvízzel való fenntartható gazdálkodás megvalósítása sokoldalú szemléletváltást igényel, úgy a tervezés-engedélyezés, mint az oktatás-tájékoztatás terén. A megoldandó problémák zömét a megelőző tevékenységek, a társadalom bevonása a döntésekbe és a társadalmi-gazdasági elvárásoknak való megfelelés képezik. IRODALOM Andjelkovic, I. : Guidelines on non-structural measures in urban flood management. Series Technical Documents in Hydrology Serial Number 50. Project IHP-V Project 7. IHP-V Technical Documents in Hydrology No. 45. UNESCO 2001. Argue, J.R.:. Towards a universal stormwater management practice for arid zone residential developments. Wat. Sei. Tech., 32(1), 1995. ATV: Untersuchung zum Steuerungspotenzial von Kanalnetzen. 5. Arbeitsbericht der ATV-Arbeitsgruppe 1.2.4 „Abflusssteuerung in Kanalnetzen". Korrespondenz Abwasser, 42, No 1, 1995.. Bartenbach, A.: A Promotional Scheme for Rainwater Utilisation by the Local Authority in Pleidelsheim In: König, K.W.: The Rainwater Technology Handbook. Wilo-Brain kiadó, Dortmund. 2001.